2010. augusztus 06., 12:242010. augusztus 06., 12:24
Hát, ezért aztán gürizhetett szegény Kopernikusz, hogy megdöntse a ptolemaioszi világképet. Ma még van olyan európai ország, ahol a lakosság (na jó, a megkérdezettek) közel fele úgy véli, hogy ő – vagy legalábbis szűkebb pátriája – van a világ középpontjában, a Nap meg csak úgy van, hogy nyáron meleg legyen. Az már csak csemege, hogy 22 százalék szerint a horoszkóp rendkívül tudományos dolog, 40 százalék szerint pedig a csillagjegy, amelyben születtünk, nagymértékben befolyásolja a személyiségünket. A felmérés aztán kissé ingoványos talajra tévedt, mert a vallásosságra is rákérdezett, eszerint pedig meglehetősen sokan járnak templomba, 36 százalék pedig úgy véli, hogy az ember nem az evolúció során jött létre, hanem egy felsőbbrendű, transzcendens lény teremtette.
A felvetés azért számít kényesnek, mert – hacsak nem szándékosan próbálta erre kihegyezni a felmérést – azt a látszatot kelti, hogy a vallásosság egyenlő a középkori sötétséggel. Mármost jómagam egyáltalán nem vagyok vallásos, és a tudományos evidenciákat egyrészt ismerem, másrészt el is fogadom, de azért azt is a kulturált viselkedés alapvető ismérvének tartom, hogy embertársaink meggyőződését tiszteletben tartsuk. Márpedig a fent említett felmérés azt a meglehetősen szélsőséges képet sugallja, hogy a vallásosság feltétlenül és minden körülmények között egyenlő a szellemi sötétséggel és a babonával. Holott az is könnyen megtörténhet, hogy a közvélemény-kutatás eredményei csupán arra mutatnak rá, mennyire csapnivaló az oktatás minősége Romániában.
Persze azzal is tisztában vagyok, hogy az ortodoxia valóban meglehetős fáziskésésben van, és mivel nem képezi részét a nyugati civilizációnak, kimaradt az elmúlt néhány száz év szemléletváltása – nem feltétlenül a bálványozott felvilágosodásra gondolok, hanem arra, hogy a nyugati egyházak képesek voltak a józan ésszel elfogadható tudományos felfedezések feldolgozására –, ezért a görögkeleti egyház számos képviselője ma is olyan szinten ontja a sötétséget, hogy egy fekete lyuk hozzájuk képest az univerzum legnagyobb fényforrása. De azért nem árt, ha a tudományt sem tekintjük megkérdőjelezhetetlen, dogmatikus kinyilatkoztatásokkal teljes valláspótléknak, a katedra hiányosságait pedig nem minden esetben az oltáron kérjük számon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok