2012. december 04., 09:322012. december 04., 09:32
Merthogy a párt idei lépései – most sem indul el a parlamenti választásokon, sőt az egykori elnök az RMDSZ retorikáját használva arról beszél, hogy a másik rivális pártnak, az EMNP-nek nincs esélye a parlamentbe jutni, ezért a rá adott voksok elveszettnek minősülnek – nyomán egyre valószínűbb, hogy a jobb sorsra érdemes projekt hamarosan véget ér, és az MPP legfeljebb regionális erőként vegetál tovább – már ha egyáltalán megmarad.
Mert igaz ugyan, hogy Szász Jenő már nem a párt elnöke, de azért eléggé egyértelműnek tűnik, hogy továbbra is befolyással bír az alakulatban. Pedig már az önkormányzati választásokat követően világossá vált, hogy két, önmagát jobboldali-konzervatívnak mondó autonomista pártot nem tud fenntartani a romániai magyarság. A támogatottságából a budapesti kormány rokonszenvét is élvező EMNP javára is veszítő MPP azonban a néppárttal való együttműködés akadályának tekintett Szász lemondása után is a Szász Jenő-i szellemiségben működik tovább, sőt most az RMDSZ melletti kiállásra buzdít.
És ez lehet az a pont, amely az MPP végjátékának utolsó fázisát jelezheti. Tény, hogy az MPP azáltal, hogy nem indul a választásokon, sokkal inkább kedvez az EMNP-nek, amellyel szavazótábora nagyjából azonos, mint az RMDSZ-nek. Az, hogy most az azonos célokat megfogalmazó alakulat helyett mégis épp azon erő támogatására buzdít, amellyel szemben az MPP-t létrehozták, a megmaradt szimpatizánsokat is elfordíthatja a polgári párttól.
Hiszen nem azért támogatták eddig az RMDSZ-szel szemben álló, önmagát elsősorban a szövetséggel szemben meghatározó alakulatot, hogy most mégis a tulipánra szavazzanak. Hogy az MPP volt és jelenlegi vezetőinek pálfordulása mögött mi áll, nem tudjuk – előfordulhat, hogy Szászt és az MPP vezetését háttéralkuk során, bizonyos ellenszolgáltatások ígéretével sikerült „pacifikálni”. Az RMDSZ-szel nem szimpatizáló polgárok „megtérítése” azonban valószínűleg nem működik ilyen könnyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok