Bár Victor Ponta szerint karácsonyig elcsitul a Traian Băsescuval a költségvetés és az IMF-megállapodás kapcsán támadt nézeteltérése, a kormányfő optimizmusa enyhén szólva is kincstári.
2013. december 04., 20:222013. december 04., 20:22
Kettejük összefejelése arról árulkodik, hogy hosszan tartó politikai konfliktusra kell berendezkedni Bukarestben, és mindez az ország gazdaságára is kihat. Ráadásul negatívan, hiszen miközben a miniszterelnök és az államfő a kormány által januártól bevezetni tervezett adóemelések indokoltságáról vitázik, máris a lakosság pénztárcája sínyli a palotaháborút. Bár a jövedéki adó felsrófolása egyelőre papíron létezik, Băsescu keménykedése, valamint a koalíció képviselőinek viszontválasza miatt a lej árfolyama zuhanásnak indult, ami elsősorban azoknak jelent többletkiadást, akik az európai fizetőeszközben felvett bankhitelüket törlesztik.
A kormány és az elnök között kiújult ellentét – vagy mondjuk úgy: kérészéletű kohabitációs megállapodásuk felrúgása – legsúlyosabb következménye, hogy ismét bizonytalanságba taszítja Romániát a nemzetközi közvélemény, valamint a hazai és külföldi befektetők szemében. Băsescunak természetesen jogában áll egyet nem érteni a jövedéki adó emelésével, hozzá hasonlóan minden, minimális közgazdasági ismerettel rendelkező polgár tudja, hogy a költségvetési források előteremtésére számos más módszer létezik.
Viszont nem szabad elfelejteni, hogy évekkel ezelőtt éppen az államfő volt a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás, valamint az ebben rögzített megszorító intézkedések élharcosa. Most tehát meglehetősen hiteltelenül hangzik részéről – és nem kevésbé sejteti mandátuma lejárta után dédelgetett politikai ambícióit – a balliberális kormány adósrófoló intézkedéseinek bírálata.
De még csak nem is Băsescu amnéziájával van baj. A gond az, hogy a legfőbb közjogi méltóságok ismét ország-világ előtt próbálkoznak egymás politikai kivégzésével, holott a lakosság nem erre kíváncsi, hanem kizárólag az ország zökkenőmentes „működtetése” foglalkoztatja. A polgárok többsége átlát a szitán: Băsescu is, Ponta is önös politikai érdekét helyezi az ország érdekei elé. Ami az üzemanyagár-drágulásnál is többe kerül valamennyiünknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!