Előbbiek okfejtéséből meglehetősen nyilvánvaló lokálpatriotizmus sejlik fel, utóbbiak szándékából napnál világosabb megosztási kísérlet. Akik arra ösztönzik a székelyföldi magyarokat, hogy vallják magukat székelynek, azt a történelmi múltat kívánnák az emberek tudatában erősíteni, hogy az egykoron székely nemzetként meghatározott és sajátos jogrend szerint önmagát megszervező közösség tényszerűen, hála Istennek, valóban ma is ugyanúgy létezik, és – a szándékban ott bujkál, hogy – talán élvezhetné ennek jogrendi előnyeit is.
Talány, hogy ilyen megközelítésből hány székelyföldi magyart lehet majd rávenni arra, hogy székely nemzetiségűnek vallja magát, s még nagyobb talány, hogy az erre hajlók mit jelölnek majd meg anyanyelvként – ha a kérdőívben utóbbira adott lehetséges válaszként a székely nyelv valóban ott marad. Az viszont tény, hogy a nemes székely nemzet valamikori megnevezése, mint történelmi fogalom, mára csak a történelemkönyvek és krónikák lapjain létezik azon egyszerű oknál fogva, hogy a székelységet a reformkor már beemelte az egységes magyar politikai nemzetbe, s ezt a tényt az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc minden tekintetben végérvényesen tisztázta.
Mi, székelyek különben is évezredes léptékkel mérve magyar nyelvet beszélünk, s mindez így jó, még akkor is, ha a székely tudat mára regionális sajátosságként él és működik tovább. Az ilyen regionális sajátosságok meglovagolásával, mondjuk, a Trianon előtti Magyarországon el lehetett (volna) játszadozni, a nemzetállami törekvéseit soha fel nem adó Romániában viszont nem. Mert akkor annak a román politikának a malmára hajtjuk a vizet, amely hasonló törekvéssel a két világháború között, de Ceauşescu alatt is megpróbálkozott, s amelynek lényege jelenlétünk statisztikai úton is történő súlytalanítása, s például nyelv-, helységnévtábla-, anyanyelvű óvoda- és iskolahasználatunkra való hivatkozási alapunk megkérdőjelezése.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!