2011. október 07., 11:432011. október 07., 11:43
Két évvel ezelőtt a kolozsvári sétatéren felállított 56-os emlékmű avatóján Smaranda Enache polgárjogi harcos gondolkoztatta el a jelenlévőket e kijelentéssel. Sokakban hagyhatott mély nyomot a gondolat, ha belőlünk is ezt hívta elő a hír, hogy Smaranda Enache csütörtökön olyan elismerésben részesült, amelyet az európai gondolat terjesztésében szerzett érdemekért ítél oda az Európai Parlament elnöke által vezetett bizottság. Mi is lenne európaibb, mint a szabadság egyetemességének, a szolidaritás szükségességének a hirdetése? Az pedig kiváltképp európai szellemű, ha valaki nemcsak akkor hangoztatja ezeket az értékeket, amikor érdeke fűződik hozzá. Az idézett mondatok is jelzik, jó helyre ment az Európai Polgár Díj. A Pro Európa Liga társelnöke nincs folyamatosan jelen a médiában, de amikor megszólal, gondolatainak súlya van. Azt mondja, amit kell, irigylésre méltó meggyőzőerővel, koherens érveléssel.
El lehet merengeni rajta, milyen más is lehetne a világ, ha a hozzá hasonlóknak jutott volna meghatározó szerep már 1989-től az ország irányításában. Smaranda Enache nem meghatározó tényező Romániában. Noha tudása, tartása akár az államfői tisztségre is érdemessé tennék, nincsen szüksége rá az országnak. A finnországi és észtországi nagyköveti kiküldetés is csak rövid vargabetű volt életében. Bukarestben nem vállalnak közösséget vele, tartanak tőle. Nemcsak azért, mert egyformán jól beszél magyarul és románul, és ezt eleve gyanúsnak érzik, hanem azért is, mert nem tagja a klikkeknek. Független személyiség, aki azt mondja, amit igaznak hisz. Az értékek megjelenítője. A román politikában pedig nem ilyenekre van szükség. A hozzá hasonlók csak ideig-óráig jelenhetnek meg fontos pozíciókban. Bukarestben az érdekek határozzák meg a viszonyokat. A fazék mellett ülők személyes érdekei és a pártok csoportérdekei. A pártokban pedig az érdekcsoporthoz való hűség alapján mérik a pozíciókat. Smaranda Enache személyében az értékelvűség kapott európai elismerést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok