JEGYZET – Van egy kis település az olténiai Vâlcea megyében, Orleşti, ahol olyan az élet, mint egy álom. A szó szoros értelmében, ugyanis a polgármester mindent megépít, amit csak álmában lát.
2015. október 11., 12:552015. október 11., 12:55
Eddig például azt álmodta meg, hogy 26 méteres, izzókkal kivilágított fémkeresztet kell állítania a település egyik legmagasabb pontján. És meg is valósította, ráadásul teljesen ingyen, mivel a falu tönkrement téeszének elhagyott épületeiben pont volt annyi fém építőelem, amiből a grandiózus vallási jelképet föl lehetett építeni.
A gond csak az, hogy a polgármester költségesebbeket is álmodik. Legutóbb ugyanis – saját bevallása szerint – azt tudatták vele alvás közben az égiek, hogy templomot kell építenie a településen. Ez pedig nem lesz olcsó, legalább kétszázezer lejbe kerül majd. De nem kell aggódni: az elöljáró közölte, hogy az önkormányzat elkülönítette a szükséges összeget a saját költségvetéséből.
Azért még tiszta szerencse, hogy a hitbuzgó polgármester csupa ilyesmiket álmodik, ha már egyszer kényszeresen megépít mindent, ami megjelenik álmában. Mert képzeljük csak el, mi történt volna, ha mondjuk hajnalban történetesen az előző este megtekintett pornófilm néhány kulcsjelenete villant volna be. Nem kizárt, hogy ebben az esetben összkomfortos bordélyházat, vagy legalábbis egy explicit jelenetet ábrázoló szobrot emeltet a falu központjában. Ami persze bizonyosan megbotránkoztatta volna a konzervatívabb gondolkodású helybelieket – vagyis feltehetően a település lakosságának 99,99 százalékát –, de hát nincs mit tenni, elvégre az égi jel az égi jel.
A falubeliek bizonyosan el vannak ragadtatva, hogy ilyen lelkes, és az égiekkel is bensőséges viszonyt ápoló polgármesterük van, aki csupa fennkölt dologról álmodik. Mert mennyire ciki lenne már, ha mondjuk leaszfaltozott utcákról, felújított iskoláról vagy valami olyan cég megtelepedéséről álmodott volna, amely munkahelyeket biztosít a helybeliek számára. Ha ilyen földhözragadt, hétköznapi dolgok épülnének, a kutyát sem érdekelné a település. És bizonyára sokkal, de sokkal unalmasabb lés sivárabb lenne a helybeliek élete is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!