JEGYZET – A fene se gondolta, hogy Romániában egy dombnak is alapos titkosszolgálati átvilágításon kell átesnie. Márpedig most kiderült, hogy igen: a Kovászna megyei törvényszék megsemmisítette a sepsiszentgyörgyi helyi közgyűlés azon határozatát, amelyben egy sárkány formájú domb megépítéséről döntöttek a belváros rehabilitációjának részeként.
2016. január 23., 20:222016. január 23., 20:22
A bíróság ezzel a prefektus panaszának adott helyt, amelyben azt kifogásolta, hogy a szóban forgó Sárkánydomb megépítését tartalmazó városrendezési tervet nem hagyatták jóvá a védelmi minisztérium és a titkosszolgálatok képviselőivel.
Az ügy persze nem ilyen egyszerű, mivel gyaníthatóan az áll a háttérben, hogy a prefektus felkarolta azon soviniszta román szervezetek panaszát, amelyek szerint a domb egyetlen célja, hogy egy bizonyos szögből eltakarja a Mihály román vajdát és kíséretét ábrázoló szoborcsoportot. Az önkormányzat ki is kérte az állásfoglalásokat – a védelmi minisztérium arra a szovjet obeliszkre hivatkozva ellenzi a tervet, amelyet az nem is érint, míg a hírszerzés még nem nyilvánított véleményt.
A bíróság végül ennek nyomán a prefektusnak adott igazat. Ami meglehetősen érdekes fénybe helyezi az önkormányzatiságról alkotott elképzeléseket a 21. század Romániájában. Most ne menjünk bele, hogy mennyire esztétikus lenne a Sárkánydomb, mennyire hiányzik a városból, illetve mennyire illeszkedne az épített környezetbe. Ugyanis sem a hírszerző szolgálat, sem a védelmi minisztérium nem illetékes ilyen vélemények megfogalmazására.
Azért arra kíváncsi lennék, amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, mi lesz az eljárás: kivonulnak az SRI illetékesei, és alaposan, környezettanulmányt végezve átvilágítják a Szent György-legendából ismert sárkányt, hogy nem áll-e túl közel a magyarokhoz, nem csatlakozott-e valami korabeli autonomista mozgalomhoz, ami miatt veszélyt jelenthetne az ország területi épségére, vagyis méltó-e arra, hogy őt ábrázoló domb épüljön Romániában?
Mindez sajátos precedenst jelentene, hiszen akkor a továbbiakban jóformán minden egyes, a városrehabilitációs tervek keretében kiültetett facsemetének és tujának is hasonló titkosszolgálati átvilágításon kell átesnie. Azt hiszem, most már értem, miért szán a kormány az új költségvetésben nagyságrendekkel nagyobb finanszírozást a titkosszolgálatoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!