2011. július 07., 09:432011. július 07., 09:43
Oktatni fogják őket, munkát adnak nekik, ennek nyomán pedig biztosítják a megfelelő lakhatási feltételeket, illetve az egészségügyi ellátást. És ez nemcsak a jogtalanul kirekesztetteknek, hanem a teljes társadalomnak is jót tesz. A kidolgozott stratégiát elégedetten fogadta el Európa. A hurráoptimizmus azonban hamar átsiklott egy elhanyagolhatatlan tény felett, miszerint az állam csak azon tud hathatósan segíteni, aki nyilvántartott, és aki hajlandó elfogadni a szabályokat. És a stratégia kidolgozói már az elején jelezték, kétfajta roma közösség létezik ma a kontinensen: az egyik a vándor romáké, a másik pedig a letelepedett romáké. A feladat pedig az, hogy utóbbiakat segítsék teljes, köztiszteletnek örvendő életet élni.
Nem tudni, Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester mennyiben követte figyelemmel a stratégia kidolgozását. A romák által lakott tömbházakat elkülönítő betonfal felhúzása láttán viszont egyértelmű, a közbiztonság azonnali helyreállítása fontosabb az elöljáró számára, mint időt és pénzt áldozni arra, hogy megtanítsák a vándoroknak az együttélés alapvető szabályait.
Az újonnan megválasztott liberális polgármester lépése megbotránkoztató, az azonban szintén önmagáért beszél, hogy az ott lakók maguk is támogatták a fal megépítését. A romavédők hiába kiáltják világgá, hogy a kirekesztettek kénytelenek mindent bevenni, amit a hatalom képviselője mond. Mert a romák tényleg úgy gondolják, addig maradhatnak, ameddig engedik, mégpedig bármilyen áron, s ha végül mégis menni kell, hát mennek. A letelepedéstől még messze állnak, hiszen ennek nélkülözhetetlen feltétele a többség által diktált alapvető együttélési szabályok betartása. Ez pedig könnyen a beolvadáshoz vezet, amelyet a vándorok egy része ösztönszerűen elutasít. És amíg tovább akarnak tengődni a társadalom peremén – EU-s stratégia, jogvédelem ide vagy oda –, életvitelük állandó konfliktusforrás marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!