Páva Adorján
2017. augusztus 17., 09:592017. augusztus 17., 09:59
2017. augusztus 17., 10:292017. augusztus 17., 10:29
Talán immár senki nem lepődik meg azon, hogy a szociálliberális kormány csak a levegőbe beszélt 2017 elején, amikor 90 kilométernyi új autópálya-szakasz átadását ígérte év végéig. Ebből az esztendő első hat hónapjában 15 km valósult meg, és Mihai Tudose kabinetjének „szakemberei” most már csupán abban reménykednek, hogy karácsonyig még 50 összejön valahogy.
Természetesen ilyen körülmények között Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt elnökének sem hihetünk, aki márciusban azt merte kijelenteni, hogy a parlamenti mandátumuk végéig, azaz 2020 decemberéig teljes egészében elkészül az észak- és a dél-erdélyi aszfaltcsík is. Hiszen előbbin, a hírhedt Bechtel-sztrádán – amelyre anno több mint egymilliárd eurót költöttünk – továbbra is csak 52 kilométer használható. A 415-ből.
A Borsot egyszer majd Brassóval összekötő pályán itt-ott dolgozgatnak, de a munkálatok üteme elkeserítő. Az pedig egyenesen bosszantó, hogy például az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakaszokon immár nem a pénzhiány vagy a végeláthatatlan óvások késleltetik az átadást, hanem a hatóságok érdektelensége, hozzá nem értése.
A közútfejlesztést figyelemmel követő Pro Infrastructura egyesület a napokban azt közölte, hogy nem az építők hibája a lassúság, ugyanis bürokratikus akadályokba ütköznek: például az állami szervek képtelenek kiadni a környezetvédelmi engedélyt, amely nélkül nem lehet elkezdeni a munkát. Szintén finoman szólva visszás, hogy az öt szakaszra osztott Gyéres–Vásárhely-távon hiába állnak jól az egyik részen: ha el is készülnek vele, nem lehet átadni a forgalomnak, ugyanis meg kell várni, hogy a szomszéd is végezzen.
A jelenlegi kormány nagy elődje, az Adrian Năstase vezette kabinet által 2003-ban aláírt, végül felbontott Bechtel-szerződéssel rengeteg pénzt veszített az ország, éppen ezért a szegény, pórul járt Románia engedélyt kapott Brüsszeltől, hogy a továbbiakban európai uniós forrásokból fedezze a költségeket. Bár az építővállalatok eddig nem panaszkodtak pénzhiányra, nagy a gyanúnk, hogy ez nem lesz mindig így, ugyanis Bukarest még az ingyensegítséget is képtelen kihasználni.
Tavasszal például három hónap alatt egyetlen eurót sem hívott le Bukarest a strukturális és kohéziós alapokból, mégpedig azért, mert nem voltak képesek akkreditáltatni a források lehívásáért felelős hatóságokat. Hogy miért? Mert nem működött a programok lebonyolításához szükséges informatikai rendszer.
Nevetséges még akkor is, ha júliusban sikerült megoldani a problémát. A 2014–2020-as költségvetési időszakban Romániának kiutalt 22 milliárd euróból eddig az összeg több mint 10 százalékára sikerült érvényes szerződést kötni, ami szakértők szerint nagyon kevés. Pedig lenne mire költeni, csak hát ezekkel az eurókkal biza tisztességesen el kell számolni, ami egyeseknek – például a százmilliókat nyomtalanul elnyelő Bechtel-szerződés után – már nem buli.
A Pro Infrastructura egyesület a román állami hatóságokat okolja az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasza építésének lassúsága miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!