Fotó: Qatar2022.qa
Idén szokatlan módon és időpontban Katarban rendezik meg a labdarúgó-világbajnokságot.
2022. november 23., 16:092022. november 23., 16:09
2022. november 23., 16:152022. november 23., 16:15
A döntés meghozatalában bizonyára a pénz és bizonyos érdekek játszottak főszerepet, hiszen a világon az egyik legmagasabb nemzeti össztermékkel rendelkező ország egyáltalán nem tartozik a futball nagyhatalmai közé. Területe még a Székelyföldét sem éri el, hárommilliónyian lakják. De „folyik az olaj”, és határidőre átadtak, felújítottak nyolc pompás stadiont.
Nemcsak azért, mert a nyári tikkasztó hőség miatt november–decemberben mérkőznek meg a csapatok, hanem azért is, mert első alkalommal nyújt otthont muszlim ország a legjobb futballcsapatoknak. Márpedig a Korán tanításai által az iszlám hittel összefüggő életszemlélet és jogrendszer bizonyos mértékig a nem muzulmán hitűekre, a vébén szereplő csapatokra és kísérőikre, valamint a fociszurkolókra is érvényes lesz. Nyilvánvalóan nem Allah dicsőítése vagy az imám hívogató szavára elvárt válaszadás által, hanem a helyi törvények betartása miatt. Katarban – mint arab országban – ugyanis tiltott a nyilvános alkoholfogyasztás, csak erre kijelölt helyszíneken megengedett, és ezen a világbajnokságon lesz először szextilalom, amire a drukkereknek fel kell készülniük.
Aki először, vagy akár ismételten eljut kedvenc válogatottjával a világbajnokságra, ahol nemcsak az eredmények érdeklik, hanem a hangulatán is szeretne javítani néhány korsó sörrel, annak nemigen lesz alkalma kitombolnia magát. A szervezők ugyanis sörtilalmat vezettek be a vasárnap elrajtolt katari torna stadionjaiban és azok környékén.
Fotó: Qatar2022.qa
És az európai fociszurkoló hiába epekedik az arab lányok után, nehezen jön össze egy kis futó kaland, mivel a szigorú szabályok szerint nem űzhetik nyilvánosan az ipart. Aki idén ilyesmiről álmodik, mint máskor, más helyszíneken, annak tudatosítania kell, hogy Katar nem lesz túlságosan vendégmarasztaló ilyen téren. Mivel az egy éjszakás kaland, illetve a homoszexualitás illegális, sőt hét év börtönt vonhat maga után, a szurkolók súlyos büntetést kaphatnak, ha tartják magukat a mindennapos dolgaikhoz. Ez a szabály, hiába repül Dohába szivárványszínű díszítésű repülővel a futballcsapatok némelyike.
Errefelé még nem terjedtek el a liberális eszmék, és nem dominánsak a szabad élethez (és dorbézoláshoz) rendelt jogok. Dohában például elképzelhetetlen az, ami Budapesten történt a legutóbbi Eb-n: a bespiccelt holland szurkolók lehugyozták az egyik pesti utcát, amint az akkoriban interneten terjedő leleplező felvétel tanúskodott róla. A Korán ugyanis mindenkitől elvárja a józanságot, és védi az identitást.
A Koránról azt tartják a terjesztői, hogy nem „elavult európai Biblia”, amelynek helyét fokozatosan átveszi a megengedő jogszabályozás, hanem élő valóság. Az „arab szentírás” nem engedi meg azt, amit mifelénk a fociszurkoló, sportrajongó, fesztiválozó rocker, vagy csupán hétvégén más-más európai városban randalírozó egyén számára megszokott gyakorlat. Katar utcáit nem fogja összehányni senki sem, sőt még a sivatagban sem ítéltetik bolyongásra az esetlegesen ittas szurkoló. Ehelyett inkább hűvösre kerül a klímaberendezésekkel alaposan felszerelt börtönben.
As-salamu alaykum! Béke veled!
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!