VEZÉRCIKK – Kisebb szövegértelmezési vita zajlott a nemrég Münchenben rendezett nemzetközi biztonságpolitikai konferencián az orosz kormányfő részéről elhangzottak kapcsán.
2016. február 22., 19:492016. február 22., 19:49
Miközben egyes tudósítások szerint Dmitrij Medvegyev elég egyértelműen kijelentette, hogy új hidegháború kezdődött, az utólagos pontosítások már arról szóltak, a kormányfő „csak” arról beszélt: a világ (értsd: Oroszország és a Nyugat) gyorsan sodródik egy új hidegháború korszaka felé.
Bárhogy is hangzott az ominózus kijelentés, a lényeg sajnos már egyáltalán nem ez, a tények ugyanis egyértelműen hidegháborús állapotok meglétéről árulkodnak. Az elmúlt időszakban olyan fegyverkezési versengés lett úrrá a szemben álló felek között, amelyek túlmutatnak az egyszerű erőfitogtatás keretein. Bár az ország gazdasági teljesítőképessége egyre kevésbé engedi meg, Moszkva alapvető fontosságúnak tartja Oroszország katonai tekintélyének és képességeinek visszaállítását, többek között ezt a célt szolgálja a szíriai beavatkozás is.
Miközben nehéz eldönteni, valójában ki fenyegeti jobban a másik felet, az amerikai védelmi minisztérium nemrég bejelentette, hogy Oroszország „elrettentése” céljából a négyszeresére, 3,4 milliárd dollárra növelné az európai egységeire és a kiképzésre szánt jövő évi költségvetését. Az Európai Megnyugtató Kezdeményezés néven elkeresztelt védelmi program még több katonai egység állomásoztatását teszi lehetővé a kontinensen Washington számára.
Mihnea Motoc védelmi minisztertől hétfő óta azt is tudjuk, hogy az Egyesült Államok 2017-től mintegy ezer katonát fog állomásoztatni Romániában ennek a programnak a keretében, miközben a tengerparti Mihail Kogălniceanu-légibázison, valamint a tavaly decemberben működőképessé vált rakétavédelmi rendszernek otthont adó deveselui támaszponton már így is számottevő az amerikai katonai jelenlét.
A kérdés csak az, hogy ettől valóban megnyugszanak-e a térség államai, közöttük Románia polgárai. A válasz sokkal inkább nemleges, az amerikai terjeszkedést ugyanis Moszkva bizonyosan nem hagyja annyiban, a hidegháborús állapotok pedig fegyverkezési versennyel párosuló politikai instabilitással fenyegetnek Kelet-Európában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!