2012. január 10., 09:302012. január 10., 09:30
A könyvolvasással még cifrább a helyzet. Elismerem persze, hogy az ilyesmit az ember nem szokta egy óra alatt elintézni, meg ugye a munka s a háztartás, de nehezen tudom elképzelni, hogy valakinek tényleg öt perce se maradjon legalább elalvás előtt néhány oldal elolvasására. Félreértés ne essék: nem azért, mert anélkül kulturálatlanok maradunk, buták leszünk, és nem fogjuk kapásból tudni a választ a kedvenc kvízjátékunk összes kérdésére. Nem erről van szó, hanem arról, hogy becsüljük-e magunkat eléggé ahhoz, hogy egy olyan szórakozási formát is megengedjünk magunknak, ami nemcsak passzív bámulást kíván tőlünk, hanem némi kis odafigyelést.
Persze anélkül is lehet élni, mint ahogy teszik is sokan. Pontosan ez az, amiért a szórakoztatás is olyan, amilyen: falatokban kapjuk az információt, megrágva-megemésztve, színes papírba csomagolva, és parfümmel befújva. Van, hogy a csomagolás sem sikerül valami jól. Ilyenkor felháborodunk: nem érdemlünk jobbat? Szilárd meggyőződésem, hogy igen: megérdemeljük például, hogy a televízióban ne csak arról értesítsenek bennünket, hogy Gipsz Jakab és Akárki Gizella szakított, az énekes sztár három kilóval többet nyom, mint tavaly, utána pedig a tegnap még híres akcióhős páholja el a rosszfiúkat, persze szigorúan csak ötpercnyi falatokban, reklámblokkok közötti töltelékként. Azt is megérdemeljük, hogy néha bátran bekapcsolhassuk a rádiót, mert tudjuk, hogy nem olyan számokat játsszanak, amelyeket formás idomokat felvonultató videoklip nélkül lehetetlen volna eladni, de sajnos a rádiónak nincs képernyője. De ahhoz, hogy a mindenkori szórakoztató- és kultúripar egy fokkal magasabb nívóra (értsd: nézhető, hallgatható szintre) emelkedhessék, az igényeinken kell egy lépcsőt emelni. Ehhez pedig legalább egy kis türelemre, pár percnyi időre van szükség.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.