2009. november 06., 11:362009. november 06., 11:36
Márpedig a Nemzetközi Valutaalap és a többi hitelező az állami kiadások lefaragása mellett ezt szabta feltételül az esedékes hitelreszletek folyósításához. A helyzet tarthatatlanságával természetesen a politikai elit is tisztában van, arra azonban képtelen, hogy a jelenlegi patthelyzeten túllépve próbáljon megoldást találni.
A parlament csak pótcselekvésre volt képes: felhatalmazta az ügyvivő kormányt, hogy beterjessze a költségvetés tervezetét – majd gyorsan belátta, hogy ez annyit ért, mint halottnak az aszpirin, mivel alkotmányellenes döntés volt. Jelen állás szerint a lehetséges megoldások a következők: alkotmánymódosítás, vagy végre sikerül olyan miniszterelnököt találni, aki elfogadható a parlamenti pártok többsége számára.
Az eddigiek alapján azonban egyik sem tűnik valószínűnek: sem Băsescu, sem az ellenzék nem hátrálhat meg jelentős arcvesztés nélkül – ez pedig most, az elnökválasztások előtt végzetes lenne számukra. Az alkotmány módosításához pedig szintén hosszas előkészítés és politikai konszenzus szükséges. Ott van még az a harmadik lehetőség, hogy a politikai pártok megállapodnak: vállvetve támogatnak egy közösen kidolgozott tervezetet, amit beterjesztenek az IMF elé, vállalva, hogy bármelyik oldal is kerül ki győztesen a kormányfői tisztségért vívott küzdelemből, megvalósítja azt, és utólag, egy teljes jogkörökkel rendelkező kormány megalakulását követően legitim körülmények között is elfogadja a parlament.
Most ennél több engedményre egyik oldal sem tűnik hajlandónak – és még ha ez megvalósul, akkor is szurkolhatunk, hogy az IMF elfogadja a megoldást, és folyósítsa a várt hiteleket. Igaz ugyan, hogy ezzel legitimálná az államfő parttalan hatalmi ambíciói nyomán beállt exlex állapotot, de legalább elejét venné, hogy éhséglázadások törjenek ki egy uniós tagállamban. És már ez is több, mint semmi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok