2012. október 12., 10:032012. október 12., 10:03
A hangzatos nevű szakmára nem jelentkezhet bárki, külön képzés szükséges hozzá. A 2013 januárjától hatályba lépő rendelet előírja: ahhoz, hogy valaki bizonyítványt kapjon, tisztában kell lennie a stressz fogalmával, azzal, hogy mi okozhat stresszt az állattartásban, és hogy milyen hatása van ennek az állatokra. Ismernie kell az állatok viselkedését, és fel kell ismernie, ha nem érzik jól magukat, és meg kell tanulnia az állatok sürgősségi ellátását is.
Azért ez valóban komoly feladatkör, nem is lehet akárki, aki egy ilyen bizalmi állásra alkalmas. Hiszen számos tényezőre oda kell figyelnie. Birkafarmokon például tisztában kell lennie a legújabb fodrászati trendekkel, sőt le kell szerződtetni Hajas László mesterfodrászt, hiszen az a 21. században nem lehet, hogy egy birkát egyszerűen csak csupaszra nyírjanak, ez ugyanis komoly lelki megrázkódtatást jelent szegény állatok számára. A sertésfarmon sem könynyebb az állatjóléti szakértő feladata, hiszen akár az is megtörténhet, hogy malac vicceket kell mesélnie a fedezőkannak, ha az depresszióba esik, és nem látja el a feladatát, illetve ha a depresszió mély, akkor egyenesen disznó történeteket.
A brüsszeli illetékesek igyekezete a jelek szerint egyre inkább illeszkedik azon trendbe, miszerint – mivel már úgy gondolják, nincs olyan csoport az emberek között, amelyre nem terjesztettek ki minden jogot – lassan az állatokat is emberi jogokkal ruházzák fel. Ennek nyomán az is bekövetkezhet, hogy a kacsalábon forgó ketrecekben és istállókban, stresszmentesen, állatjóléti szakértők bevonásával nevelt állatok polgárjogot kapnak, és beszámítanak majd az uniós tagállamok népességébe.
Innentől kezdve a világon senki sem hazudtolhatja meg, hogy az Európai Unió a világ legjobb helye, hiszen a statisztika szerint – márpedig a bürokráciában mindig a statisztika a lényeg, nem a valóság – az Unió polgárainak jelentős többsége a jóságos brüsszeli vezetésnek köszönhetően egyenesen luxuskörülmények között él.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok