2010. március 05., 10:372010. március 05., 10:37
A kezdeményező ugyanakkor azzal érvel, nem tisztességes, hogy az állatkínzók fogadhatnak ügyvédet, az állatok pedig nem. A román ügyvéd hasonló indokkal százezer aláírást szeretne összegyűjteni, a törvénykezdeményezés ezek megléte esetén kerülhetne a parlament elé. Na mármost nem mondhatom, hogy ne lennék állatbarát, azonban a harcos állatvédő szervezetek legalább annyira bírnak idegesíteni, mint a megélhetési jogvédők, akik alapítványi pénzekért cserében rendkívüli mértékben képesek aggódni elnyomott embertársaikért. A harcos állatjogi aktivisták vélhetően túl sokszor nézték meg a Kisvakond című rajzfilmet gyerekkorukban, esetleg túlságosan komolyan vették a Bambit és a 101 kiskutyát, ezért aztán felnőtt fejjel is azt képzelik, hogy minden utcasarkon egy-egy Szörnyella de Frász leselkedik. A mai korszellem egyes alakítói pedig, akik gyakorlatilag fetisizálták a jogkiterjesztést, csak bátorítják őket, úgyhogy a végén már lassan egy csupasz csigának is legalább annyi joga lesz, mint nekünk, és minden lépésünket figyeli majd az állatpolgári jogok biztosa. Azért kíváncsi lennék, hogyan is képzelik a jogszabályt kezdeményező ügyvédek az állati ügyvéd szerepét. Esetleg rendes bírósági pereket szeretnének, ahol a vádlottak padján ott ül az állatkínzó, a vadász vagy a böllér, a felperesek padjában pedig az elnyomott kóbor kutya, guppi vagy küszvágó csér? Meg azt is szeretném tudni, milyen cselekedetek lesznek büntethetők? Ha például egy háziasszony eltakarítja a pókhálót, az jogtalan kilakoltatásnak minősül? A gyógyszert szedő betegeket meg a baktériumok jelenthetik fel tömeggyilkosságért? Ha pedig valaki elfelejti megetetni az aranyhörcsögét, és az elpusztul, gondatlanságból elkövetett állatöléssel állunk szemben? Persze vélhetően csak arról van szó, hogy az ötletgazda ügyvédek egyszerűen nem állják meg a helyüket az emberek között, ezért fordulnak az állatokhoz. Azok úgysem panaszkodnak, ha elveszítik a pert. Hacsak fel nem lép az érdekükben egy másik állatügyvéd.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.