VEZÉRCIKK – Katasztrofális képet fest a kormány vezetőinek hozzáértéséről a Cotroceni-palota által rendhagyó módon közzétett, az államfő, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter hétfői egyeztetését rögzítő felvétel.
2014. július 15., 19:582014. július 15., 19:58
Román szófordulattal élve: jót nevethetnénk rajta, ha nem lenne siralmas. A röpke negyedórásra sikeredett találkozót Traian Băsescu azért hívta össze, hogy Victor Pontáék próbálják meggyőzni őt a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésének megalapozottságáról, az intézkedést célzó törvény kihirdetésének szükségességéről.
Az eredmény lesújtó: a kormányfő és a pénzügyi tárca vezetője képtelen volt megválaszolni, honnan teremtik elő, vonják el a lefaragás nyomán keletkezett költségvetési hiány pótlásához szükséges pénzt, sőt Pontának arról se volt halvány fogalma, milyen kötelezettséget rónak az országra nemzetközi partnerei a deficitet illetően.
Persze egy kormányfőnek nem kell a közgazdaságtudomány doktorának lennie, az azonban elvárható, hogy minimális gazdasági-pénzügyi ismeretekkel rendelkezzék. Ehhez képest Pontáról újfent bebizonyosodott, kizárólag politikai érdekeinek, választási törekvéseinek veti alá az ország költségvetését.
Bár a valutaalap illetékesei is figyelmeztették: nincs fedezet a nyugdíjjárulék lefaragására, az államelnöki posztot megcélzó kormányfő még a nyári vakáció előtt áterőszakolta a jogszabályt a parlamenten, hogy októberi hatályba lépése kedvező hátszelet biztosítson számára a korteskedés során.
Átlátszó húzás, akárcsak az, hogy a tb-csökkentés árát végeredményben a lakosságnak kell megfizetnie a gépjármű- és az ingatlanadó meglebegtetett emelése révén. Hol éri meg az RMDSZ-nek asszisztálni ehhez a kampánykormányzáshoz, legitimálni azt a hatalmat, amelynek inkompetenciája következményeit az egész társadalom a saját bőrén érzi a beruházások elmaradása, a kampánymaszlagnak szánt adócsökkentések, valamint az utóbbiakat kompenzáló emelések révén?
Ponta most mindent egy lapra feltéve, utána az özönvíz alapon zsonglőrködik költségvetéssel, gazdasággal, borítékolva magának az államfői tisztséget. Holott megtörténhet: jövőre szintén kormányfőként lesz kénytelen viselni mostani baklövéseinek ódiumát.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!