2011. március 30., 09:562011. március 30., 09:56
Magyarán, legfeljebb anyanyelvünk szorgalmas és folyamatos tanulójának merem nevezni magam, viszont vannak olyan sértő és bántó dolgok, amit nem tudhatok le egy kézlegyintéssel. Például sért és zavar, hogy élelmiszer-csomagolások magyar nyelvű útmutatóin ilyen szövegek olvashatók: „A termék nem tartalmaz festékek. Molyamatosan száraz és hűvös. Tartsa távol a napfényt. Fogyasztandó lehetőleg előtt.” Ebből a szövegből magyar ajkú fogyasztóként egyetlen dolgot értek meg: a gyártót távolról sem érdekli sem a magyar fogyasztó, sem az, hogy a zagyva szövegből mit ért meg. Sőt azt sejteti, hogy az élelmiszer-csomagolásra vonatkozó uniós vagy bármilyen előírást egyszerűen és olcsón letudta a „Gúgel tránszlétörrel”, mert számára a fogyasztó egyébként is csak azért van, hogy fogyasszon.
Ennél bántóbb viszont, ha többségben magyar lakosú városok közterületein olyan utcaneveket olvashatunk, mint például: „Villanytelep útca” vagy „Tűzoltók utca”, s még sorolhatnám. A jelenségre felfigyeltek már mások is, a lányom magyartanárnője például utóbb azt a házi feladatot adta diákjainak, hogy fotóval dokumentáljanak tíz olyan helyesírási hibát, amit közterületeken elhelyezett táblákról gyűjtöttek be. A diákok óriási lendülettel láttak munkához, és fölöttébb érdekes hibákat „vadásztak össze”. S most tekintsünk el az olyan „nyalánkságoktól”, hogy a piacos nénike „győkeres” hóvirágot árult, vagy a cukrász „gratulárt” a tortán, mert olyan táblát is sikerült lencsevégre kapni, amelyen helyben megvolt a feladatul kitűzött tíz hiba.
Ez a tábla egy építőtelep bejáratánál szennyezi a kilátást és a nyelvet, ilyen kifejezésekkel: „Épitesi engedely szama”, „Befezezés hátarideze”, „épites-engedély”, „Befezezési idopönt”. Illetve az is kiderül a szövegből, hogy vélhetőleg új város alakult Koloszvár néven, ami gyanítható, hogy egy másik új település – Maros Vasarheley – közelében fekszik. De tovább nem idegesítem sem az olvasókat, sem a korrektorokat, hiszen ennyiből is világosan látszik, aki a fent idézett szövegeket írta, nem tud magyarul. Márpedig a szólás úgy tartja: „Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!” De ne is írjon! Inkább kérjen meg egy közepes minősítéssel bíró második osztályos magyar gyereket, mert állítom, ennyi hibát nem ejtene a fent idézett szövegekben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!