
A Román Hírszerző Szolgálat honlapján, a gyakori kérdések menüpont alatt a SRI munkatársai arra is választ adnak, hogy kiket figyelnek meg: „A SRI küldetése nem egyes személyek megfigyelése, hanem a nemzetbiztonsági kockázatok feltérképezése, a veszély megelőzése, illetve elhárítása."
2013. augusztus 07., 19:042013. augusztus 07., 19:04
Nem tudni, hogy Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jelenleg a feltérképezés, vagy már az elhárítás szakaszában van, de az biztos, hogy megfigyelték. A Román Hírszerző Szolgálat a városvezető filmekbe illő „szekusfogása\" nyomán példátlan tettet hajtott végre: elismerte, hogy a Rádulyt hetek óta követő és fényképezgető személy a SRI alkalmazottja.
A fülön csípett pofa munkáltatója egyes feltételezések szerint azért vallotta be az igazat, mert a nem mindennapos üldözés közben a hírszerző tiszt – aki „véletlenül megbotlott\", aminek következtében „csúnya\" sérüléseket szenvedett – „elvesztette\" övtáskáját, amelyben minden bizonnyal letagadhatatlan bizonyíték volt a titokzatos rajongó valós kilétéről. A SRI ugyanakkor tagadta, hogy H. C. küldetést teljesített volna, ugyanis a hivatalos álláspont szerint szabadidejében fotózgatott.
A nem mindennapos történet óhatatlanul azt a hírhedt interjút juttatja eszünkbe, amelyet Rádullyal készítettek 2011 decemberében, ám végül letiltották/visszavonták, így nem jelenhetett meg. A végül kiszivárgott beszélgetésben a polgármester bejelentette, nem indul a tavalyi helyhatósági választásokon (nem így történt), ugyanis elege lett: többek között abból, hogy „az 1989 előtti kommunista rezsimet messze meghazudtoló szekus rendszert építettek kemény pénzen\", a városban és a térségben pedig „több szekus dolgozik, mint mondjuk városházi alkalmazott vagy rendőr\".
A szókimondó, éles helyzetekben is tettre kész csíkszeredai polgármester tragikomikus esetének egyik tanulsága, hogy az erdélyi magyar politikai, önkormányzati vezetőket még mindig nemzetbiztonsági tényezőként kezelik Romániában. De öröm az ürömben, hogy képviselőink legalább kétszer is meggondolják, mibe keverednek, ugyanis sokkal nehezebb mindent megmagyarázni az ugrásra kész ügyészeknek, mint a vakon hű választóknak.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!