2010. augusztus 13., 11:592010. augusztus 13., 11:59
Az borítékolható volt, hogy az ENSZ nem tud mit kezdeni három magyar civil szervezet árnyékjelentésével, amelyben a sérelmek felsorolása mellett a Székelyföld autonómiáját is kérik, hiszen ebben a kérdésben továbbra is az egyéni, nem pedig a kollektív jogok szavatolása számít etalonnak. Ez annak tudható be, hogy az ENSZ számos befolyásos tagállamának területén él jelentős számú kisebbség, ezért a kollektív jogok még egy ideig bizonyosan vörös posztónak számítanak az országuk területi épségét féltő politikusok szemében.
Az árnyékjelentés ugyanakkor mégsem tekinthető értelmetlennek, hiszen mégiscsak sikerült egy rangos nemzetközi fórum elé tárni a romániai magyarok problémáit. A román diplomácia egyébként ismét zseniálisat húzott, amikor a kisebbségek helyzetéről szóló hivatalos kormányjelentést bemutató delegáció vezetőjévé egy magyart tett meg, és a küldöttség tagjai között is voltak magyarok. Ezzel számos bírálat élét csorbították. Mint ismeretes, a két küldöttség magyar tagjai egymást is bírálták , egyfelől a megfelelési kényszer, másfelől a túlbuzgóság miatt. Mindenesetre jó, hogy két, egymást kiegészítő jelentés került a testület elé. A sikert – amennyiben valóban lesz majd a kisebbségi törvény elfogadását szorgalmazó ajánlás – nem szabad alulbecsülni, de túlértékelni sem.
Hiszen egy ajánlás még nem kész törvény, és a jogszabály elfogadásáig még számos, hatékonyságát csorbító módosítást szenvedhet el. Ha pedig elkészül, akkor is csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. A magyar politikai és civil szervezetekre így továbbra is jelentős erőfeszítés vár. Egyrészt annak megakadályozására, hogy a törvény csupán a kisebbségek helyzetén valójában nem, vagy csak alig javító kirakatelem legyen. Másrészt viszont az sem lenne szerencsés, ha beigazoldónának a vádak, és valóban csak egyetlen politikai szervezet számára biztosítana ellenőrizhetetlen monopóliumot a romániai magyarság ügyeinek vitelében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok