VEZÉRCIKK – Erdélyben más a koncertek hangulata Zorán szerint, mert itt még mindig érződik a szabadság iránti vágy, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész dalai pedig éppen erről szólnak.
2015. május 05., 19:442015. május 05., 19:44
A neves énekes, zeneszerző igazán hízelgő szavakat intézett rajongóihoz a Szent György Napok lezárulta után tartott közönségtalálkozóján. Azonban az igazsághoz az is hozzátartozik, nem igazán bánnánk, ha a kisemmizést, az elnyomást, a megaláztatást mi is már csak szívhez szóló, megindító dalok révén élnénk meg, és nem a megmaradásért, hanem közösségünk testi és lelki gyarapodásáért kellene nap mint nap munkálkodnunk.
Csakhogy nekünk ez negyed évszázaddal az oly sokszor megénekelt sötét kor leáldozása után sem adatik meg. És ezzel folyton folyvást szembesítenek azok, akik szerint a mi szerény szabadságvágyunk mások gátlástalan kiteljesedését akadályozza.
Az élharcos szerepet most – a rengeteg kihívó miatt minden bizonnyal rövid ideig – Ilie Bolojan vette át. Nagyvárad polgármestere szerint ugyanis legalább akkora képtelenség Szent László-szobrot állítani a partiumi város főterén, mint hogyha Napóleon kapna emlékművet a londoni Trafalgar téren a francia hódító flottáját legyőző, az 1805-ös Trafalgar-foki tengeri csatában életét vesztő Lord Horatio Nelson szobra mellett.
A 2008 óta regnáló polgármesternek minden bizonnyal rendkívül tetszik a hasonlat, és magasról tesz arra, hogy Szent Lászlót városalapítóként tisztelik „uradalmában\", és messze nem agresszorként vonult be Várad történelmébe, mint ahogyan a liberális politikus állítja be királyunkat, valamiféle „megcáfolhatatlan realitásokra\" hivatkozva.
A történelemtagadásra és -hamisításra épülő retorika egyik csúcsterméke hagyta el Bolojan száját, aki a kisebbség jelképeinek újbóli meggyalázása révén erősíti véreiben az igen rövid múltra visszatekintő, de instant felsőbbrendűség-érzetet sugárzó nemzeti öntudatot.
Készülj a hosszú télre, kedvesem, mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!