VEZÉRCIKK – Merész „vállalkozásba” fogott a kormány, amikor az előzetes bejelentésekkel némileg összhangban, mégis váratlanul úgy döntött, már júniustól 9 százalékra csökkenti az élelmiszerek és az alkoholmentes italok általános forgalmi adóját.
2015. április 07., 20:122015. április 07., 20:12
Az intézkedés régóta szerepel a Ponta-kabinet tervei között, sőt csak afölött lehet csodálkozni, miért nem merte bevállalni mindezt a miniszterelnök szociáldemokrata pártja már a tavaly novemberi államfőválasztás előtt. Valószínűleg úgy gondolta, hogy Ponta választási sikeréhez elegendő lesz a társadalombiztosítási hozzájárulás októbertől hatályos ötszázalékos lefaragása, a költségvetési bevételek szempontjából nagyobb tételt jelentő áfacsökkentés még várhat.
Tény, hogy a fogyasztók számára kifejezetten kedvezően hat a döntés, és mivel élelmiszerekről beszélünk, a csökkentés a teljes lakosságra kifejti hatását. Különösen érvényes ez a romániai társadalom esetében, amely jövedelme legnagyobb hányadát költi élelmiszerre az EU-ban.
Kérdéses azonban, pontosan milyen mértékű árcsökkenéshez vezet az áfa 15 százalékos lefaragása a végfogyasztó számára. E téren releváns kiindulópont a kenyér áfájának 2013 őszén végrehajtott, hasonló arányú csökkentése.
Ennek nyomán a sütőipari termékek a várakozásokkal ellentétben nem az indokolt 12, hanem csak hat–nyolc százalékkal lettek olcsóbbak, így ennél nagyobb árleszállítás egyelőre az élelmiszereknél sem várható. Viszont ez is valami.
Újabb kérdés azonban, honnan kompenzálja ezt a bevételkiesést a kormány, azaz milyen terhek formájában kell majd hozzájárulniuk ennek az intézkedésnek a gyakorlatba ültetéséhez az adófizetőknek. E téren várhatóan az elfogadásra váró új adótörvénykönyvben szereplő adóemelések szolgálnak majd kellemetlen meglepetésekkel.
Az elbukott államfőválasztás és a korrupciós botrányok miatt Ponta és a PSD számára politikai mentőövet jelent az áfacsökkentés most, amikor a Johannis győzelmével mesterségesen felduzzadt liberálisok mögé szorultak. Ami azt is jelenti, hogy a miniszterelnök hosszú távra tervez, és nem kíván feltartott kezekkel nekivágni a 2016-os helyhatósági és parlamenti választáson a jobboldali ellenzékkel vívandó küzdelemnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!