„Dobogós” helyezést kapott Tőkés László a Fidesz európai parlamenti listáján. A harmadik, biztos befutó pozíció frappáns válasz mindazoknak, akik úgy gondolták: a budapesti kormánypárt „ejtette” az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét azt követően, hogy a hozzá közel álló alakulat nem tudta megtörni az RMDSZ hegemóniáját.
2014. április 10., 20:232014. április 10., 20:23
Mint ahogy azoknak is aligha van igazuk, akik mindezt úgy értékelik: Tőkés László „kivonul\" az erdélyi magyar politikai életből.
Persze közismert az is, hogy a pártok Európa-szerte gyakran olyan politikusokat indítanak az EP-választásokon, akiket parkolópályára kívánnak küldeni. Ugyanakkor ebben az esetben ez vitatható, ugyanis azáltal, hogy „beáldozza\" valamely saját politikusa helyét, a Fidesz éppen hogy azt teszi lehetővé, hogy Tőkés ott folytassa eddigi tevékenységét, ahol 2009 óta tartó mandátuma lejártával abbahagyja.
Ezáltal pedig gyakorlatilag százszázalékosan bebiztosítja, hogy ha a valós összefogásra, az erdélyi magyar koalícióra nemet mondó RMDSZ listája nem éri el az 5 százalékos küszöböt, az erdélyi magyar közösségnek bizonyosan legyen szószólója az európai törvényhozásban.
(Mint ahogy a még nem EU-tag szerbiai és kárpátaljai magyar jelölt indításával premierként a két ország magyar közössége is saját képviseletet kap az EP-ben, ami akár növelheti is a fontosságukat EU-tagságra váró hazájukban.)
Ha viszont a szövetség is bejuttatja a maga két képviselőjét, akkor Tőkés Fidesz-listás befutó helyen való indítása nyomán megmarad a háromfős erdélyi magyar képviselet.
Merthogy az nehezen képzelhető el, hogy Tőkés csak attól, hogy egy budapesti párt listáján indul el, mostantól más prioritásokkal, például a szabolcsi almatermelők érdekvédelmével foglalkozik majd, nem pedig a kisebbségek, különösen pedig az erdélyi magyar közösség ügyével. Nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb megoldás, a legjobb vélhetően az lett volna, ha az erdélyi magyar közösség koalíciós listára szavazva juttathatna be három képviselőt.
Ez a hajó azonban már elment. A lényeg az, hogy az erdélyi magyarok várhatóan továbbra is ugyanakkora, a közösség problémáit többféle szemszögből is bemutató képviselettel rendelkeznek majd Brüsszelben.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!