VEZÉRCIKK – Öngólnak neveztük két héttel ezelőtt, hogy a kormány úgy üzent hadat az adócsalóknak, hogy kiküldte az adóellenőröket, azok pedig zsinórban zárták be akár pár pluszlejecskéért is a vendéglátó-ipari egységeket.
2015. április 12., 19:052015. április 12., 19:05
Kétszeresen is öngól volt ugyebár az intézkedés, mivel a bezárt cég nem termel profitot, amiből pedig jócskán folynának be adólejek az állami költségvetésbe is, továbbá az is a derült égből villámcsapásként érkező intézkedések ellen szólt, hogy sem az ellenőrök, sem a pénzügyminisztérium illetékesei nem tudták megmondani, hogyan kellett volna a vendéglátósoknak eljárniuk a borravalóval, hogy ne kerüljön harminc napra pecsét ajtaikra.
Végül a kormány ígéretet tett, hogy rendezi a kérdést – a Capital üzleti hetilap birtokába került tervek szerint viszont több bírálat éri majd a borravalónak a pénztárszalagon való feltüntetését célzó jogszabálytervezetet, mint dicséret.
Azt ugyanis, hogy megadózzák a borravalót, még talán megemésztik a vendéglátásban dolgozók, az azonban már nem fog lemenni a pincérek, bárosok torkán, hogy a kormány a cégvezetőre bízza, hogy kiosztja-e a pincérek között a borravalóként befolyó összegeket, vagy megtartja a vállalkozás profitjaként.
Először is nyílt titok, hogy a személyzet a borravalóból él, a hivatalosan nekik juttatott minimálbérből sokra nem mennének. (Így egyébként, ha a tulajdonos a pluszösszegek megtartása mellett is dönt, ha meg akarja tartani a bevált munkatársakat, kénytelen lesz fizetést emelni.)
Ugyanakkor nem mellékes az a szempont sem, hogy általában csak az elégedett vendég hagy borravalót. Lehetünk elégedettek az elfogyasztott étellel vagy itallal is, de igazából a felszolgálás minőségét szoktuk a pluszösszeggel díjazni.
Ha viszont az egy nagy közösbe megy majd, valószínűleg sokan lemondanak majd a gesztusról, vagy pedig az az abszurd helyzet állhat elő, hogy zsebbe csúsztatják a borravalót. És ezzel vissza is kanyarodtunk a mostani állapotokhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!