JEGYZET – Hogy néz már ki, hogy egy keresztény templomban kereszt van? Ez teljesen ciki, fölösleges múltba révedés, már-már bálványimádás, aminek a 21. században nincs helye.
2015. október 24., 14:262015. október 24., 14:26
Mielőtt valaki azt gondolná, hogy kitört belőlem az eddig sikeresen elnyomott, véresszájú kálvinista, gyorsan előre bocsátanám, hogy nem én gondolkodom így, hanem Stockholm evangélikus püspöknője, akiről a híradások valamiért azt sem mulasztják el megjegyezni, hogy leszbikus, bár ennek ebben a témában gyakorlatilag semmilyen relevanciája sincs.
Szóval Eva Brunne, a svéd főváros püspöknője közölte: azért kellene eltávolítani a keresztet a kelet-stockholmi Tengerészek Templomából, hogy így a templom nyitott legyen más vallások követői előtt is. Hogy ezzel konkrétan az egyre nagyobb számban és egyre kezelhetetlenebb mértékben Európába özönlő muzulmán migránsokra utalt, az is jelzi, hogy a keresztek eltávolítása mellett Mekka irányát is megjelölné a templomban, hiszen egy hithű muzulmánnak köztudomásúan abba az irányba meghajolva kell naponta öt alkalommal imádkoznia.
Most ne is vegyük figyelembe az olyan demagóg hasonlatokat, miszerint ez olyan, mintha egy futballedző úgy akarná megreformálni a labdarúgást, hogy kiiktatná a játékból a labdát és a kapukat. Hiszen természetesen teljes mértékben megértjük a püspöknőt, aki felkarolta az ultraliberális, politikailag korrekt eszmeiséget, amely soha, semmilyen nézetrendszer vagy vallás képviselőit nem sértené meg. (Na jó, a konzervatívokon és a keresztényeken kívül.)
Mégis micsoda dolog az, hogy idejön Európába egy muzulmán, és azzal kell szembesülnie, hogy lépten-nyomon keresztény jelképekbe ütközik – horribile dictu, még a templomokban is?! Úgyhogy nem is szabad itt megállni, sürgősen ki kell iktatni a köznyelvből is mindent, amin egy nem keresztény látogató megbotránkozhat. Találjunk ki valami új kifejezést a kereszteződésre, a keresztszemes öltésre és a keresztcsontra is – utóbbira a lehető legsürgősebben, hiszen micsoda dolog már, hogy a természettől fogva vallásilag semleges emberi testben vallási jelkép neve szerepeljen?
És ha mindez meglesz, eljön a szép új, mindenki számára nyitott Európa ideje. Mondjuk, lehet, hogy ez az európaiak többségének nem tetszik majd, de hát mit számítanak ők, ha végre diadalmaskodhat a politikai korrektség nemes eszméje?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!