Fotó: Ábrám Zoltán
Már ezerkétszáz méter felett is zavaró a kétnyelvűség – fakadtam ki magamból, miután a marosvásárhelyi természetjárók, rendszeresen túrázó „ekések” bő két tucatnyi lelkes csapata tagjaként szembeötlött a kék festékkel lemázolt magyar szöveg helye a Jódtelep és Szalárd közötti túraösvény jelzőtábláján, a Görgényi-hegységben.
2021. február 22., 09:242021. február 22., 09:24
2021. február 22., 10:022021. február 22., 10:02
Vajon ki tehette: turista, fakitermelő vagy ATV-s, dzsipes vagány? Egyedül vagy többedmagával cselekedte? Hányszor követte már el ezt a tettet? Hátizsákban cipelte a festéket, vagy csak bedobta a csomagtartóba? Nem fél attól, hogy valaki mégiscsak felelősségre vonja? Szomorú, megismételt és megismételhető történet.
Mert amennyiben a marosvásárhelyi Székely Vértanúk emlékművét fényes nappal román nemzeti színekre lepingálókat és a hasonló tetteket elkövetőket egy-kettőre előállítanák, és példás módon megbüntetnék, aligha lenne ilyen és hasonló nacionalista hőzöngés. Már-már szégyellem leírni, hogy – sokadmagammal együtt – büntetést szerettek volna kiróni rám csendháborítás miatt, miután évekkel ezelőtt a székely szabadság napján természetemnek megfelelő csendben meneteltem az emlékműtől a főtérig.
A szeretetnek és a gyűlöletnek, a jónak és a rossznak nincs ugyan nemzetisége, de a jelen táblamázolásnak bizony van. Hiszen borítékolható: egy román nacionalista lefestette a magyar feliratokat. És ezért szégyellhetik és számosan szégyellik is magukat azok, akik románok és nem nacionalisták. Csak nem mernek megszólalni a hatalom és az úzus ellenében, vagy hangjuk halovány, nemigen visszhangzik. Pedig sokan vannak, meggyőződésem szerint a romániai társadalom többségét alkotják. „Csendesen menetelve és megbüntettetve” is megemelem a kalapom például a Travel Mix tévécsatorna román turista-műsorvezetője előtt, aki egyik barangolásában bemutatta a Mária Terézia-út négy nyelvű turistatábláját, amelyből a magyar szöveg ki volt vágva. Epésen megjegyezte, hogy a tettesnek vagy annyira fontosnak bizonyult a szöveg, vagy annyira bunkó, barbár. Ennyi bizonyult a közvélemény előtt szalonképesnek.
Természetellenes a magyar nyelv eltüntetése
Az természetes, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia határán, a Kelemen-havasok gerincén haladó Mária Terézia-út többnyelvűségét az állam nyelve, az egységesen nemzetközi nyelvként elfogadott angol, a névadó anyanyelve és az egykori határ egyik felén államalkotóként élő, manapság jelentős kisebbséget alkotó magyar nyelv adja. Az információk feltüntetése négy nyelven dicséretes, de alapvetően természetesnek mondható.
Amikor például a németeket halálosan pontosaknak vagy a japánokat munkamániásoknak tartjuk-tartják, a magyarokat depressziósaknak és szabadságszeretőknek, ne csodálkozzunk el, ha Románia lakosait egyesek – sok mindent tudattalanul összemosva – Drakula leszármazottainak, világjárványmentes időben az európai városokban előszeretettel kéregetők honfitársainak, esetleg éppen a túlhevült feliratmázolók sorstársainak tartják. Az ilyen minősítéseket jogosan kikérjük magunknak, de bizony a civilizálatlanságra is jó lenne ellenszert találni. Ellenkező esetben megmaradunk Drakulaland-nek.
Åland-szigetek és a tisztelet példái
Elterjedt a köztudatban, hogy az Åland-szigeteket a demokrácia, az emberi jogok melegágyaként és az egészséges feliratozás helyeként szokás emlegetni. A Finnországhoz tartozó, svéd többségű autonóm terület „fővárosa” Mariehamn, amelyet II. Sándor cár alapított, és feleségéről, Maria Alekszandrovnáról nevezett el.
Az első világháború előtt megépült Pomeránia (Pommern) német hajón már negyedik nyelvként megjelenik a német a turisták számára. A városalapító cárné szobra talapzatán két nyelven, svédül és oroszul áll a névfelirat. Természetesen senkinek sem jut eszébe „latinosítani” a cirill írást. Igaz, az Åland-példa szerint a városházán csak egynyelvű, svéd felirat utal a rendeltetésre, akárcsak a rendőrség épületén, és minden svédül íródik, hiszen a helyi lakosokat szolgálja ki. Nos, hol áll Románia az Åland-szigetektől? Mint Makó Jeruzsálemtől!
A fenti példák a tisztelet, avagy a tiszteletlenség példái, amelyek a jelenből nemcsak a múltba, hanem egyúttal a jövőbe mutatnak. És amennyiben Románia turistaösvényein ezerkétszáz méter felett lefestik a magyar feliratokat, vagy a fatáblából kivágják a magyar szöveget, képzeletben haladjunk még feljebb. Hagyjuk el Románia legmagasabb csúcsát, ahol még zavaró lehet a magyar szó, és jussunk el a nyolcezresekig.
Először a világ harmadik legmagasabb csúcsa, a Kancsendzönga tájékára, ahol a tizedik nyolcezrest megmászó példakép, Erőss Zsolt örökre megpihent. Akárcsak a hegy lábánál, Dardzsiling temetőjében nyugvó Kőrösi Csoma Sándor. Ezt követően gondolatban a világ legmagasabb csúcsára érünk, amelyet Mount Everest vagy tibeti nyelven Csomolungma néven szokás emlegetni. Nemrég arról tudósított a sajtó, hogy serpák népes csoportja kéz a kézben, a nepáli himnuszt énekelve megmászta Földünk tetejét, a Sagarmathát. Mert véssük az eszünkbe: a kínai(tibeti)-nepáli határon elhelyezkedő Everest-csúcs a serpák nyelvén Sagarmatha. Micsoda felemelő, civilizált nemzeti és egyetemes magatartás, teljesítmény!
Az Åland-szigeteket a demokrácia, az emberi jogok melegágyaként szokás emlegetni. A Finnországhoz tartozó, svéd többségű autonóm terület pozitív példa a kisebbségi jogérvényesülésre nézve.
Tíz évvel ezelőtt, a nepáli időszámítás szerint 2066 szeptemberében a Yeti cég kisgépéből viszonylag közelről láthattam Földünk tetejét. A Mount Everestet (Csomolungma, Sagarmatha), mellette a negyedik helyezett Lhocéval. Amikor megpillantottam, és „ott hevert előttem”, két könnycsepp gördült le az arcomon az örömtől, a meghatottságtól. 2021 februárjában, miután a Jódtelep felé vezető ösvényen a lemázolt magyar túraszöveget észrevettem, zokognom kellett volna az emberi ármánykodás miatt. Inkább kiszáradt érzésekkel elmormoltam a megszokott imát: „De szabadíts meg minket a gonosztól!”
A szerző a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatója
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás