Hirdetés

A diákok már a ChatGPT-vel írják a házit, az oktatási rendszer még nem tudja, mit kezdjen vele

diákok, iskola, digitalizáció

diákok általában saját maguk választják ki az alkalmazásokat: a ChatGPT-től, a Geminitől vagy a Perplexitytől kérnek magyarázatot egy nehezebb leckéhez, ezekkel oldatják meg a házi feladatot.

Fotó: PMO

Miközben a diákok házi feladatot íratnak vele, nyelveket tanulnak és vizsgákra készülnek, a pedagógusok óravázlatok, tesztek és értékelések összeállítására használják a mesterséges intelligenciát. Az új technológia szervesen jelen van a romániai oktatásban, csakhogy gyorsabban terjed, mint ahogyan az állam képes volna szabályozni – derül ki a Világbank friss jelentéséből.

Tóth Gödri Iringó

2026. szeptember 06., 20:582026. szeptember 06., 20:58

2026. szeptember 06., 21:092026. szeptember 06., 21:09

A Világbank friss tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) nagyrészt spontán módon, a hivatalos oktatási rendszert megelőzve tört be az iskolákba. A diákok általában saját maguk választják ki az alkalmazásokat: a ChatGPT-től, a Geminitől vagy a Perplexitytől kérnek magyarázatot egy nehezebb leckéhez, ezekkel oldatják meg a házi feladatot, vagy éppen vizsgakérdéseket gyakorolnak.

A pedagógusok mindenekelőtt időt próbálnak megtakarítani: a mesterséges intelligencia óravázlatot, feladatlapot és tesztet készíthet, különböző tudásszintű tanulók számára alakíthatja át ugyanazt a tananyagot.

Hirdetés

Az iskolaigazgatók pedig már a hiányzások követésében és a lemorzsolódás kockázatának felismerésében is alkalmaznak algoritmikus eszközöket.

Románia nem kevés pénzt fordított az oktatás digitalizálására. Az országos helyreállítási tervből (PNRR) több mint egymilliárd euró jutott laptopokra, interaktív táblákra, informatikai laborokra, intelligens tantermekre és továbbképzésekre. Az eredeti tervek szerint 2026 végéig több mint 5800 iskola kap digitális felszerelést, és már több mint 80 ezer pedagógus vett részt olyan képzésben, amely az MI használatát is érintette.

A számok mögött azonban jóval egyenetlenebb valóság rajzolódik ki: 2022-es PISA-felmérés alapján a romániai diákok 26 százaléka olyan iskolában tanul, ahol az igazgató szerint nincs elegendő digitális eszköz,

sok helyen a számítógépeket több osztály használja, csak az informatikai laborban hozzáférhetők, a kisebb települések iskoláiban pedig gyakran már elavultak.

Hasonló a helyzet az internettel:

bár Románia az uniós élmezőnyhöz tartozik az optikai hálózat lefedettségében, ez nem jelenti azt, hogy minden tanteremben stabil és egy egész osztály egyidejű kiszolgálására alkalmas a kapcsolat.

Városon a háztartások 95, vidéken 83 százalékában van internet-hozzáférés; egyes falusi iskolák azonban még mindig mobiltelefonos hotspotokkal, a pedagógusok saját készülékeivel vagy rögtönzött beosztásokkal próbálják pótolni a hiányosságokat.

A helyreállítási alap elsősorban eszközökre és képzésekre adott pénzt, a programok hosszú távú fenntartására már kevésbé,

és hát az iskolák költségvetésében általában nincs külön keret a fizetős MI-szolgáltatásokra, a szoftverek frissítésére vagy a technikai támogatásra.

A pedagógusok ezért ingyenes, korlátozott változatokat használnak, az ígéretes kísérleti projektek pedig a támogatás lejártával könnyen félbeszakadhatnak.

Mit mutat a gyakorlat?

Bár első látásra biztató, hogy a romániai tanárok 91 százaléka saját bevallása szerint képes digitális eszközöket beépíteni az óráiba, a részletesebb adatok viszont azt mutatják, hogy az alapvető technikai jártasság és a módszertanilag átgondolt alkalmazás között jelentős szakadék húzódik.

A pedagógusoknak mindössze 28 százaléka rendelkezik biztos videószerkesztési ismeretekkel, online teszt- és gyakorlóprogramokat pedig csak 12 százalékuk használ rendszeresen.

Ugyanakkor 65 százalékuk bizonytalannak érzi magát, amikor a digitális készségeket nem alkalomszerűen, hanem érdemben kellene beépítenie a tanításba.

A Világbank szerint ezért nem elég egyszeri tanfolyamokat szervezni: a pedagógusoknak gyakorlati bemutatókra, mentorokra és olyan szakmai közösségekre volna szükségük, amelyekhez később is fordulhatnak.

Nem pusztán azt kellene megtanulniuk, melyik gombot kell megnyomni, hanem azt is, mikor segíti az MI a tanulást, mikor helyettesíti veszélyes módon a gondolkodást, és hogyan lehet ellenőrizni a gép által adott válaszokat.

A diákok felkészültsége sem megnyugtató

Az ICILS 2023 nemzetközi mérésben a romániai nyolcadikosok közel fele nem érte el a digitális kompetenciák alapvető szintjét. Az ország teljes lakosságának csupán 27,7 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, miközben az uniós átlag 55,6 százalék.

Ez az MI használatakor különösen kockázatos, hiszen a meggyőző stílusban megfogalmazott válasz ugyanis lehet pontatlan vagy teljesen hamis is.

A gyengébb szövegértési és kritikai készségekkel rendelkező tanulók könnyebben elfogadják a hibás információt, vagy úgy másolják le a kész megoldást, hogy közben nem értik meg a tananyagot.

A jelentés egyik legsúlyosabb figyelmeztetése, hogy a mesterséges intelligencia nem feltétlenül csökkenti az oktatási különbségeket, sőt megfelelő támogatás nélkül éppen ellenkező hatást válthat ki.

A jó internetkapcsolattal, korszerű eszközökkel, felkészült tanárokkal és fizetős alkalmazásokkal rendelkező városi iskolák diákjai sokkal többet nyerhetnek az MI terjedésével.

A vidéki és hátrányos helyzetű gyermekek viszont – akik sokszor csak okostelefonon férnek hozzá az internethez, és otthon is kevesebb segítséget kapnak – még inkább lemaradhatnak.

Próbálkozások vannak, de az egységes stratégia még gyerekcipőben

Bár létezik 2024–2027-re szóló országos MI-stratégia, elfogadták a tanárokra és diákokra vonatkozó digitáliskompetencia-kereteket, és 2026-ban Microsofttal közös kísérleti program is indult egyes iskolákban, ezekből még nem állt össze egységes, a tantermekben közvetlenül alkalmazható szabályrendszer.

Nincs világos országos válasz arra, mikor számít csalásnak az MI használata, elfogadható-e egy géppel készített fogalmazás, milyen adatokat szabad feltölteni egy külső platformra, vagy ki felel akkor, ha egy algoritmus tévesen értékeli a tanulót.

És a kérdésnek jogi súlya is van. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete magas kockázatúnak minősít bizonyos oktatási alkalmazásokat, például azokat, amelyek felvételről, besorolásról vagy a tanulói teljesítmény értékeléséről döntenek. Ezek használatakor biztosítani kell az emberi felügyeletet, a kockázatok kezelését és az esetleges torzítások vizsgálatát. A romániai iskolák számára azonban még nem készült el az a részletes útmutató, amely mindezt lefordítaná a napi gyakorlat nyelvére.

A Világbank ezért országos etikai útmutató és cselekvési terv kidolgozását javasolja.

Pontosan meg kellene határozni, mire használható az MI az órákon és a vizsgákon, milyen felelősség terheli a tanárt és az intézményt, illetve mely programok felelnek meg az adatvédelmi és gyermekvédelmi követelményeknek.

A szakértők azt is szorgalmazzák, hogy elsőként a vidéki, roma közösségeket kiszolgáló és lemorzsolódással veszélyeztetett iskolák kapjanak célzott segítséget. Emellett állandó költségvetési keret kellene az eszközök javítására, a szoftver-előfizetésekre és az informatikai támogatásra.

korábban írtuk

Egyetemek és a jövő szakmái: hogyan alakítja át a felsőoktatást a mesterséges intelligencia és a digitalizáció?
Egyetemek és a jövő szakmái: hogyan alakítja át a felsőoktatást a mesterséges intelligencia és a digitalizáció?

Új szakok, korszerűsített tantervek és egyre több technológiai tartalom jelzi, hogy az erdélyi egyetemek is igyekeznek alkalmazkodni a gyorsan változó munkaerőpiachoz.

korábban írtuk

Rákszelídítés, székely AI-stratégia – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (1.)
Rákszelídítés, székely AI-stratégia – Kovács Levente rektor a mesterséges intelligenciáról (1.)

A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

Riadót fújt a román nemzetbiztonsági tanács a fekete-tengeri dróntámadások miatt

A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.

Riadót fújt a román nemzetbiztonsági tanács a fekete-tengeri dróntámadások miatt
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Gyermekek két világ között: megszólalt az államfő az iskolai erőszakhullám kapcsán

Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.

Gyermekek két világ között: megszólalt az államfő az iskolai erőszakhullám kapcsán
2026. október 22., csütörtök

Költségvetés, hulladékgazdálkodás és zöldenergia a Maros Megyei Tanács napirendjén

A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.

Költségvetés, hulladékgazdálkodás és zöldenergia a Maros Megyei Tanács napirendjén
2026. október 22., csütörtök

Gellert kaphat a többmilliárdos román haderőfejlesztés a talárosok ítélete nyomán

Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.

Gellert kaphat a többmilliárdos román haderőfejlesztés a talárosok ítélete nyomán
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Nem zárja ki az AUR-ral való együttműködést a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert PNL-es politikus

Lehetségesnek nevezte a frissen ellenzékbe került Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, a képviselőház alelnöke, Adrian Cozma, hogy pártja együttműködjön a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).

Nem zárja ki az AUR-ral való együttműködést a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert PNL-es politikus
2026. október 22., csütörtök

Újabb nap, újabb büntetőeljárás Georgescu ellen

Újabb büntetőeljárás indult az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescu ellen – derült ki csütörtökön.

Újabb nap, újabb büntetőeljárás Georgescu ellen
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Vádat emeltek Dan Tanasă ellen diszkriminációra való felbujtás miatt

Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen egy, a bevándorlók elleni bejegyzés miatt.

Vádat emeltek Dan Tanasă ellen diszkriminációra való felbujtás miatt
2026. október 22., csütörtök

Bozótvágó késsel támadt rá társaira egy diák az egyik romániai iskolában

Machetével támadt társaira egy 15 éves, kilencedik osztályos diák a dél-romániai Pitești egyik középiskolájában csütörtökön.

Bozótvágó késsel támadt rá társaira egy diák az egyik romániai iskolában
2026. október 22., csütörtök

Iskolai erőszak: az iskolatáskák átkutatását is kilátásba helyezte az oktatási miniszter

Az iskolatáskák átkutatását is kilátásba helyezte Sorin Costreie új oktatási miniszter annak érdekében, hogy elejét vegyék az erőszakos cselekményeknek az oktatási intézményekben.

Iskolai erőszak: az iskolatáskák átkutatását is kilátásba helyezte az oktatási miniszter
Hirdetés
Hirdetés