JEGYZET – Most már nem lehet azt mondani, hogy Romániában a korrupció nem ismer határokat. Kiderült ugyanis, hogy nagyon is jól ismeri őket, hiszen még az egységes schengeni határőrizeti rendszer működését biztosító szoftver beszerzése során is eurómilliókat kellett különböző román illetékesek zsebébe csúsztatnia a kiválasztott cégnek.
2014. július 19., 17:332014. július 19., 17:33
Az ország schengeni csatlakozásának egyik feltétele a legmagasabb biztonsági szintű határellenőrzés kialakítása az EU külső határain.
Ezt Bukarest teljesítette is, ugyanakkor a nyugati tagállamok még mindig halogatják Románia felvételét a belső határellenőrzéstől mentes uniós övezetbe, mivel szerintük az országban még mindig túl nagy a korrupció, ezért hiába az ultramodern rendszer, ha az azt működtető illetékesek bármikor lefizethetők, így a bűnözők, terroristák és egyéb nemkívánatos elemek mégiscsak besündöröghetnek az EU területére.
Bukarest immár évek óta amiatt háborog, hogy a korrupció elleni küzdelem nem volt ott az előzetes feltételek között, ezért jogtalan az utólagos késleltetés. Erre kiderül, hogy a román schengeni csatlakozástól ódzkodó tagállamoknak annyira igazuk van, hogy még a hiperbiztonságos szoftvert is csak korrupció útján lehetett beszerezni.
A több mint 700 millió eurós beszerzési költségek egy részét ugyanis a megbízott cégeknek sikerdíjként előre kijelölt vállalkozásoknak kellett átutalniuk, a pénzek pedig a belügy csúcsvezetői és Năstase kormányfő zsebében landoltak. Mondjuk ez utóbbin végső soron nem is csodálkozunk, hiszen Năstasét röpke két év alatt két, még miniszterelnökként elkövetett korrupciós bűncselekmény miatt is elítélték, jelenleg is éppen egy kényelmes fegyintézet vendégszeretetét élvezi, olyan négy és fél évig.
Bár ahogy a szekrényből tíz év után kibukó csontvázak mennyiségét elnézzük, a helyében máris rákészülnénk arra, hogy több ezer oldalas memoárban örökítsük meg áldásos politikai tevékenységünk történetét, mert úgy néz ki, hogy időt még a továbbiakban is bőven biztosít majd a megírására a független bíróság.
Szóval a lényeg az, hogy a volt kormányfő még bukása után tíz évvel is képes kárt okozni az országnak olyannyira, hogy egykori tanítványa és nagy tisztelője, a jelenlegi miniszterelnök hiába háborog továbbra is a nyugati kancelláriákon, a mindent átitató korrupció miatt továbbra is keresztbe fekszenek a román schengeni csatlakozás előtt. Lehet, meg kellene kísérelni lefizetni őket. Ennél mélyebbre már úgysem süllyedhet az ország megítélése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!