2011. április 04., 10:012011. április 04., 10:01
Hogyan csodálta kora főuraiét meghaladó műveltségét, kultúraszeretetét, a sanyarú sorsban – akár jobbágyként – élő, de tehetséges embereknek nyújtott pártfogásáért, Magyarország felvirágoztatásáért, az ellenség által messze földön rettegett seregéért. Hasonló erényekkel azonban több magyar uralkodó is rendelkezett a történelem folyamán, mi a titka tehát annak, hogy Mátyást a magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon? Ez a titok minden bizonnyal igazságszeretetében, a nép, a közember sorsát mindig szívén viselő tulajdonságában rejlik. „Hunyadi Mátyás, a magyar nép királya egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de kora fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között” – jellemezte egykor az uralkodó és vezérei alakját leghíresebb művében, a kolozsvári szoborcsoportban bronzba öntő Fadrusz János.
Minden bizonnyal Corvin Mátyás eme nagyságával magyarázható, hogy a felújított Fadrusz-alkotás hivatalos átadására több százan utaztak el a kincses városba a hétvégén Erdély minden szegletéből. Az ünnepi eseményen kigyúlt arcok arról árulkodtak, Mátyás örökségét, szellemiségét nemcsak a krónikák, a papírlapok, hanem a mai magyar nemzedék is elevenen őrzi. Nem véletlen hát a királyt formázó emlékmű iránti mérhetetlen tisztelet sem, hiszen a kincses város főterét ékesítő szoborcsoport egyszerre adott erőt az elmúlt száztíz év során, a történelem vérzivatarai, a kommunizmus terrorja, majd a soviniszta kolozsvári bíró fondorlatai közepette a magyaroknak identitásuk megőrzéséhez.
A jelek szerint igazságos Mátyás üzenete, a közember iránti tisztelet, alázat szükségessége évszázadok múltán is él a Kárpát-medence magyarságában – kérdés, hogy ugyanez az üzenet eljutott-e a politikusokhoz is. Például a pártbejegyzésen munkálkodó közszereplőkhöz, valamint az új pártfunkciójuk gyakorlása hajnalán más, hatékonyabb, emberközelibb kommunikációt ígérő vezetőkhöz. Ott voltak valamennyien a felemelő ünnepi pillanaton, reméljük hát, hogy a nagy király igazával felvértezve távoztak a régi pompájában ragyogó Fadrusz-alkotás tövéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!