2011. november 21., 07:472011. november 21., 07:47
Ha két személygépkocsi találkozik szembe a kampányaszfaltos úton, az egyik járműnek – általában a kisebbnek – le kell kanyarodnia az aszfaltról. Egyenrangú járművek találkozásakor az a megoldás is lehetséges, hogy mindkét kocsi a jobb oldali kerekeivel hagyja el az aszfaltot. Az efféle manőverek viszonylag biztonságosak, mert a kampányaszfalt vékony. A lehengerelt réteg vastagsága nem haladja meg a három-négy centimétert. Így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kocsi feneke felakad az aszfaltcsík peremén. A kocsi épségét magas szegélykő sem veszélyezteti, mert a kampányaszfaltnak nincsenek szegélyei. A széle diszkréten belevész az út porába.
A kampányaszfaltozáshoz nincs szükség tervre, alapozásra. Elég egy terepgyaluval enyhén elsimítani a földutat, máris jöhet az aszfaltozógép az utca lakóinak örömére. A kampányaszfaltozást ugyanis nem szokták előre bejelenteni. Az mindenki számára meglepetés. Elég, ha az ember arra eszmél, hogy az ablaka alatt oda-vissza dübörög egy úthenger; vagy elég, ha este, amikor hazatér a munkából, azt tapasztalja, hogy a reggel még poros, döcögős út a munkaidő alatt fekete és sima lett. A kampányaszfalt univerzális. Nincsen alapozórétege, koptatórétege; egyetlen, vegyes rétegben terítik az útra.
A kampányaszfalt élettartamát csak a hozzá nem értők szokták firtatni. Azok, akik nem tudják, hogy a kampányaszfaltozásnak nem az a célja, hogy ne legyen sár, hogy ne döcögjön az autó. A kampányaszfalt csupán azt hivatott szolgálni, hogy a nép újraválassza a polgármestert. Csak az várható el tőle, hogy a választásig kitartson. Ezért a kampányaszfaltozást a mandátum lejárta előtti időszakra kell időzíteni. A mandátum eleji kampányaszfalt borítás még vissza is üthet. Meglehet ugyanis, hogy mire jön az újabb választás, már nyoma sem lesz az aszfaltnak. Szerény véleményem szerint a napjainkban zajló kampányaszfaltozások is elsietettek lehetnek, hiszen a koalíció éppen mostanság tárgyal arról, hogy fél évvel elhalasztaná a nyárra esedékes önkormányzati választásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok