2011. június 22., 09:482011. június 22., 09:48
Tették ezt egy olyan pillanatban, amikor az egész ország az RMDSZ nyilatkozatát várta. Ha tudniillik a szövetség hű marad eddigi álláspontjához, és elutasítja a javasolt nyolcmegyés közigazgatást, ez a koalíció szakadását jelentheti. A hallgatásnak sokféle magyarázata lehet, és a valóság alighanem e magyarázatok összetettje. Legelőször is arra gondolhat az elemző, hogy ez is az RMDSZ élén történt változás következménye. A korábbi cotroceni-i megbeszélések tartalmát Markó Béla tárta a nyilvánosság elé.
Utódja, Kelemen Hunor vagy másként gondolja a nyilvánossághoz való viszonyulást, vagy nem érzi magát elég jó kommunikátornak ahhoz, hogy a Băsescu feladványára jól válaszoljon. Akár az is eszünkbe juthat, hogy a komolyabban vett demokratikus szabályok tartották viszsza az RMDSZ vezetőit attól, hogy nyilatkozatokba, értelmezésekbe bocsátkozzanak. A hét végére hívták össze a Szövetségi Képviselők Tanácsát, és másfél évtizedes bólogató szerep után ismét erre a fórumra bíznák a tényleges döntéshozást. Hagynák, hogy a megszokottaktól eltérően alulról felfelé alakuljon ki a szövetség álláspontja. Arra is lehet azonban gondolni, hogy immár nem is annyira szilárd az RMDSZ ellenkezése, és a szövetség vezetői arra gondolnak, bármit is nyilatkoznának, az később felhasználható lenne ellenük. A szükségesnél jobban kötelezné el őket vagy a koalíciós partnerek, vagy a választóik felé. Úgy érzik, abban érdekeltek, hogy minél szélesebb maradjon a mozgásterük. Tény, hogy az RMDSZ mostani hallgatása is üzenettel bír.
A szövetség kényes helyzetét jelzi. A székelyföldi, erdélyi magyarság csattanós választ adhatna azoknak, akik csupán a körvonalazódó magyar–magyar verseny szavazatszerzési dimenzióját próbálják láttatni az átszervezés kérdésében. Ha közös álláspontot alakítana ki Tőkés László, Kelemen Hunor és Szász Jenő, és akár együtt menetelnének egy székelyudvarhelyi felvonulás élén, megüzenhetnék a román társadalomnak, hogy a magyarság nem enged Székelyföldből.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!