2011. szeptember 23., 09:532011. szeptember 23., 09:53
Márpedig az MSZP-ben a sorok összezárása helyett jelenleg éppen a párt szétverésére irányuló igyekezet látszik erősebbnek. A bomlasztás mögött Gyurcsány Ferenc volt kormányfő-pártelnök áll, aki most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megpróbálja újra átvenni az irányítást a pártban, amely neki köszönheti mind történelmi vereségét, mind azt, hogy a mai napig sem tudott kilábalni a hitelességi válságból. Valószínűleg nem véletlen, hogy Gyurcsány épp most érzi szükségét annak, hogy lépjen. A vitatott sukorói kaszinóberuházás támogatása miatt hamarosan az ügyészség előtt kell magyarázatot adnia, és nem kizárt a bírósági eljárás sem. Persze nem lehetetlen a Mesterházy Attila pártelnök által adott magyarázat sem, miszerint a Demokratikus Koalíció felhívásával, hogy a képviselők adják vissza mandátumukat, hogy szinte a teljes képviselőcsoportot lecseréljék a megújulás érdekében, Gyurcsány csupán távozását készíti elő a pártból. Nem kizárt ugyanakkor az sem, hogy azért lett most aktív, mert ha sikerülne „lenyúlnia” a pártot, akkor nem egyszerű képviselőként, hanem a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki párt vezéreként tetszeleghetne mártírszerepben az ügyészség, a bíróság – és persze a nagyvilág előtt.
Csakhogy néhány elvakult hívén kívül a jelek szerint az MSZP-n belül sem felejtették el, hogy amilyen botrányos körülmények között került a párt és az ország élére, legalább olyan botrányos körülmények között kellet távoznia – miközben kapkodása és hozzá nem értése miatt az ország is, a párt is a tönk szélére került. A bukott kormányfő azonban ezt nem hajlandó tudomásul venni, és még mindig abban a rögeszmében él, hogy ő az ország vezetésére hivatott, meg nem értett zseni. Felelős, reális alternatívát nyújtani képes ellenzékre persze szükség van. Ám annak, hogy egy újabb Gyurcsány-projekt sikeres legyen, a legfőbb akadálya éppen maga hitelét vesztett, a kormányzásra való alkalmatlanságát többször is bebizonyító Gyurcsány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok