2012. augusztus 03., 10:282012. augusztus 03., 10:28
Olyankor Őfelsége, II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodója országa titkosszolgálatának legismertebb képviselőjével, James Bonddal együtt vállvetve küzd a birodalom hírnevéért. Bizonyára még eddigi ellenségei közül is sokan megkedvelték a királynőt, amikor a londoni olimpia Danny Boyle rendezte péntek esti megnyitójának részét képező kisfilmben saját magát alakítva bukkant fel, hogy aztán a királyi palotából helikopteres utazást követően az aktuális James Bondot alakító Daniel Craig oldalán – persze csak a filmben – ejtőernyővel érkezzék meg az olimpiai stadionba.
Nem véletlen, hogy alattvalói ma is körülrajongják: csakis felnézni lehet arra az uralkodóra, aki képes szakítani a hűvös távolságtartással, amikor egy olyan eseményt népszerűsíthet, amely ismét a világ figyelmének középpontjába állítja az ország kultúráját és hagyományait. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy Romániában például mekkora kihívás lenne egy hasonló eseményt megszervezni. Nem csupán azért, mert egy olimpia megrendezéséhez a gazdasági és az infrastrukturális mellett a kulturális fejlettség bizonyos szintje is szükséges, hanem egyszerűen azért, mert manapság például kemény kihívás lenne eldönteni, éppen melyik államfő testesíti meg a nemzet egységét.
Hiszen jelenleg van egy megválasztott, de hivatalából éppen felfüggesztett, valamint egy, a helyére pályázó, ügyvivő elnök. A kisfilm rendezőjének bizonyára komoly dilemmát okozna, melyiket válassza: a megválasztott, kedélyes, „szervusz nép, szervusz király” modorú államfőt, aki miatt évek óta folyamatosan forrong a belpolitika, vagy a másikat, akit meg sem választottak, modora sincs, de legalább ott van. Ha rajtam múlna, valószínűleg kompromisszumos megoldást választanék: mindkettőt beültetném a helikopterbe, és mindkettőnek lehetőséget biztosítanék, hogy kiugorjon a stadion fölött. És ha jól viselkednek, talán még ejtőernyőt is adnék nekik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok