Hirdetés

Zsebünkben az égbolt: csillagvizsgálás okoseszközökkel Szenkovits Ferenc előadásában

Szenkovits Ferenc alkalmazás segítségével mutatta be a csillagokat •  Fotó: Simó Helga

Szenkovits Ferenc alkalmazás segítségével mutatta be a csillagokat

Fotó: Simó Helga

Miként tudjuk okoseszközeinket felhasználni arra, hogy csillagot nézzünk? Erre a kérdésre kereste a választ dr. Szenkovits Ferenc egyetemi docens Ismerkedés az égbolttal – online módra című előadásában. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett csütörtök esti eseményt a világhálón keresztül követhették a csillagászat iránt érdeklődők.

Simó Helga

2021. november 19., 21:452021. november 19., 21:45

2021. november 20., 12:122021. november 20., 12:12

„Annak ellenére, hogy most Kolozsvárt köd és szmog borítja, és az utóbbi jó néhány évben alig látunk rendes, csillagos eget a városban, számítógép segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy megismerkedjünk a csillagos ég titkaival” – indította az előadást dr. Szenkovits Ferenc, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense. Emlékeztetett: 

az ember évezredeken át minidig kíváncsi volt a csillagos égboltra, és próbálta annak titkait megfejteni.

Hirdetés

Ennek következtében évszázadokkal ezelőtt sokkal jobban ismerték a csillagok állását. Jobban tudtak tájékozódni térben és időben, földrajzi helyek meghatározására, hajózáskor használták, de még a sivatagi vándornépek is az égitestek segítségével tájékozódtak. A tudomány fejlődése szempontjából nagyon fontos a csillagok fürkészése, ugyanis nagyban hozzájárult a matematika fejlődéséhez, hiszen az égbolton a távolságokat fokokban mérjük, és a trigonometria tudománya is ennek köszönhetően alakult ki. A csillagászat így a legősibb természettudománynak is nevezhető.

•  Fotó: Simó Helga Galéria

Fotó: Simó Helga

Csillagnézés a meleg szoba kényelméből

A professzor kifejtette, hogy régebb sokkal nehezebb dolguk volt az embereknek, mert nem állt rendelkezésünkre számítógépes program vagy okostelefon, amivel manapság már könnyen tudunk információt gyűjteni. Régen térképeket, atlaszokat használtak a csillagászok, hogy segítsék a tájékozódást. Napjainkban már sokkal egyszerűbb a csillagvizsgálás, és ha felhős is az ég, ugyanazt a látványt jeleníthetjük meg bent a szobában.

A csillagászok az észleléseket is gyakran úgy végzik, hogy a távcsövük kint van valahol egy magas hegy tetején, ők pedig ülnek, akár tőle több ezer kilométerre egy meleg szobában, és onnan vezérlik, alig van szükség műszaki személyzetre, amely felügyeli a távcsöveket.

Idézet
Ma már nem minden csillagász rekedt, mint régen, mikor kupolában, a hidegben kellett végezni az észleléseket”

– jegyezte meg nosztalgikusan Szenkovits.

•  Fotó: Simó Helga Galéria

Fotó: Simó Helga

Hozzátette, hogy például a Stellárium programot nagyon kényelmesen lehet használni, csak arra kell figyelni, hogy be kell állítani indításkor a megfigyelési helyet. Azonban ha valaki mondjuk New Yorkból akarja nézni a csillagokat, azt is megteheti. Évet, napot, hónapot is ki lehet választani, vissza lehet menni akár időszámításunk elé is. De „el lehet menni” a Földről, és a Holdról is megtekinthetjük az égitesteket.

A számítógépes program segítségével „felnéztünk” az égre. A professzor elmondása szerint ha a horizont fölött megszámoljuk őket, legfeljebb 3000 pöttyöt látunk. A többségük ugyanolyan alakzatba szerveződve mozog évszázadokon át, egymáshoz viszonyított helyzetüket nem változtatják, ezek az állócsillagok. De néhány égitest közülük vándorol az égen, és egy év alatt egészen bonyolult pályákat írhatnak le.

Az ókorban hét ilyen vándorló égitestet ismertek fel, köztük öt bolygót, amit szabad szemmel lehetett látni: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, és ezeket kiegészítették a Holddal és a Nappal.

Ezt a hét égitestet imádták, amelyek számára templomokat is építettek. A csillagokat már az ókorban fényességük szerint osztályozták. Minél fényesebbek, annál kisebb a magnitúdószámuk. Ezek megnézhetőek a csillagnéző program segítségével.

A Nemzetközi Csillagászati Unió véglegesítette a csillagképeket, összesen 88-at. Rengeteg közöttük a mitológiai név, a használati tárgy és az állatnevek •  Fotó: Simó Helga Galéria

A Nemzetközi Csillagászati Unió véglegesítette a csillagképeket, összesen 88-at. Rengeteg közöttük a mitológiai név, a használati tárgy és az állatnevek

Fotó: Simó Helga

Fényévnyi távolságok karnyújtásnyira

A Föld felszínéhez hasonlóan égi országot határoztak meg az égbolton, és az azokban összetartozó csillagokat fantáziarajzokkal díszítették fel, és csillagképeket kezdtek bevezetni az égbolton való tájékozódás elősegítése érdekében. A szomszédos csillagok által alkotott alakzatokat csillaképekbe sorolták. Habár szabad szemmel mindig csak az égbolt felét láthatjuk, ha elindítjuk az applikációt, felgyorsítva követhetjük az „égitestek mozgását”. Valójában ez a Föld tengelye körüli forgásának a következménye, és csupán mi észleljük úgy, mintha az égbolt forogna körülöttünk.

Ha ezt a „forgást” figyeljük, megállapítható, hogy van egy olyan pont az égbolton, amelt mintha sohasem mozdulna el.

Ez a Sarkcsillag, a Polaris, ami úgy néz ki, mintha körülötte forogna az ég. Innen lehet indítani a tájékozódást, ennek a csillagnak a magassága mindenhol megegyezik a földrajzi szélességgel. 

A legtöbb csillagképre jellemző, hogy felkelnek, delelnek és lenyugszanak, de vannak, amelyek nem: ezek a cirkumpolárisak, amelyek mindig ott járnak a horizontunk fölött. A leglátványosabbak a Nagy Göncöl (Ursa Major), a Kis Göncöl (Ursa Minor), a Sárkány (Draco), a Cassiopeia vagy a Cepheus.

A csillagképek ábrázolása •  Fotó: Simó Helga Galéria

A csillagképek ábrázolása

Fotó: Simó Helga

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy az éggömbön látható 12 állatövi csillagkép is, melyeket az ókor óta horoszkópkészítésre is használnak. Ezzel az a probléma, hogy a képek, amelyekre alapoznak, több mint egy hónappal el vannak mozdulva.

A tavaszpont és az őszpont ugyanis vándorol. Éppen ezért az, hogy a nap éppen melyik hónapban melyik csillagképen halad át, nem egyezik azzal, amit a horoszkópban olvashatunk.

Az egyetemi docens felhívta a figyelmet, hogy a Stellarium csupán egy lehetőség a sok közül a csillagok fürkészésére, de számos más számítógépes program is létezik, mint például a Cartes du Ciel. Illetve telefonon használható a Skymap nevű alkalmazás, amely úgy működik, hogy amerre fordítja az ember a telefonját, ott a képernyőn megjelennek az égitestek, és könnyen beazonosíthatók.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

„Kulturális desszerttel” támogatnák a művészetet Kolozsváron

Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.

„Kulturális desszerttel” támogatnák a művészetet Kolozsváron
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Újabb hőmérsékleti rekordok jöhetnek 2026-ban

A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Újabb hőmérsékleti rekordok jöhetnek 2026-ban
2026. február 28., szombat

Sehol a világon nem valósult meg teljesen a nemi egyenlőség a munkaerőpiacon

Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.

Sehol a világon nem valósult meg teljesen a nemi egyenlőség a munkaerőpiacon
2026. február 28., szombat

Piros, fehér, lila, zöld – Erdélyben szokatlanabbnak tűnő, finom fogások alapanyaga is lehet a hagyma

A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.

Piros, fehér, lila, zöld – Erdélyben szokatlanabbnak tűnő, finom fogások alapanyaga is lehet a hagyma
Hirdetés
2026. február 28., szombat

„Az AI nem izzad a színpadon” – Halmen József lemezlovas, koncertszervező a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.

„Az AI nem izzad a színpadon” – Halmen József lemezlovas, koncertszervező a mesterséges intelligenciáról
2026. február 27., péntek

Ingyenes hétvége a kolozsvári Állattani Múzeumban: előadások, madárgyűrűzés és kézműves vásár várja a látogatókat

Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.

Ingyenes hétvége a kolozsvári Állattani Múzeumban: előadások, madárgyűrűzés és kézműves vásár várja a látogatókat
2026. február 26., csütörtök

Drogtesztekkel látja el a román rendőröket a magyar olajipari társaság

Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.

Drogtesztekkel látja el a román rendőröket a magyar olajipari társaság
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Halálos lövöldözést akadályozhatott volna meg az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalat?

A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.

Halálos lövöldözést akadályozhatott volna meg az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalat?
2026. február 22., vasárnap

Középkori „vámpír” arcát rekonstruálták horvát kutatók

Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.

Középkori „vámpír” arcát rekonstruálták horvát kutatók
2026. február 22., vasárnap

Muroktorta és társai – Egy „szerény” gyökérzöldség kultúrtörténete, gasztronómiai dicsérete

Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.

Muroktorta és társai – Egy „szerény” gyökérzöldség kultúrtörténete, gasztronómiai dicsérete
Hirdetés
Hirdetés