Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin az örök életről beszélgettek
Fotó: Orosz elnökség
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek. A szervátültetések és biotechnológia fejlődése új, élettartam körüli hatalmi kérdéseket vetnek fel.
2025. szeptember 05., 11:072025. szeptember 05., 11:07
A kínai állami televízió élő közvetítésének technikai bakija ritka bepillantást engedett a világpolitika kulisszái mögé: egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzítette, amint Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök szokatlanul őszintén beszélgetett a halhatatlanság lehetőségéről a biotechnológia és a szervátültetések tükrében – számolt be a hirado.hu portál.
A Tienanmen téren megrendezett katonai parádé alatt, Kim Dzsongun észak-koreai vezető társaságában tett sétájuk közben hangzott el a meglepő párbeszéd. A beszélgetésben Hszi tolmácsán keresztül így fogalmazott:
ezzel is utalva arra, hogy a modern orvostudomány képes lehet újradefiniálni az öregedést. Putyin válasza sem maradt el:
A tiencsini és pekingi találkozók nemcsak a jövőről, de a jelen geopolitikai erőviszonyairól is szóltak: ez volt az első nyilvános alkalom, hogy Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun együtt jelentek meg, amit sokan szimbolikus válasznak tekintenek a Nyugat blokkosodására.
Elemzők szerint a hármas együttállás Kína növekvő globális súlyát is hangsúlyozza, különösen az Egyesült Államokkal való fokozódó konfliktusok árnyékában. Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban már azzal vádolta meg kínai kollégáját, hogy
A történet így egyszerre kelti fel a figyelmet a jövő lehetőségeire és a jelen politikai kihívásaira – egy véletlenül nyilvánosságra került mondatfolyam most az egész világot gondolkodóba ejtette.
A technológiai fejlődés, különösen a szervátültetés területén elért áttörések új távlatokat nyitnak nemcsak az orvostudományban, hanem a világ vezetőinek gondolkodásában is, ezzel kapcsolatban pedig a BBC egy terjedelmesebb elemzés keretében tekintette át, hogyan is áll ma a tudomány, ha életmentő vagy az emberi életet meghosszabbító technológiák kérdéséről van szó. A kijelentések bár futurisztikusnak tűnhetnek, az orvostudomány valóban látványos eredményeket produkál ezen a területen.
Az Egyesült Királyságban az NHS adatai szerint az elmúlt három évtizedben
Ugyanakkor az orvosok figyelmeztetnek: a sikeres műtétekhez elengedhetetlen az immunrendszer szabályozása, ami élethosszig tartó gyógyszerszedéssel jár, nem elhanyagolható mellékhatásokkal. Egyre több kísérlet irányul genetikailag módosított állati szervek emberi szervezetbe való átültetésére. A génszerkesztő CRISPR technológia segítségével olyan disznószerveket fejlesztenek, amelyek kevesebb immunreakciót váltanak ki – már lezajlottak kísérleti szív- és veseátültetések is ilyen módon.
Emellett az őssejtkutatás is ígéretes:
Egyes brit intézmények, például a UCL és a Francis Crick Intézet, már előállítottak emberi csecsemőmirigyet és bélgraftokat is, amelyeket egereken teszteltek. Mindezek ellenére a tudomány mai állása szerint az „örök élet” még mindig inkább utópia, mint realitás.
Bár Putyin és Hszi Csin-ping optimizmusa érthető egy technológiai korszakhatáron állva, a tudományos közösség továbbra is óvatos. Az áttörések valóban izgalmasak, de a gyakorlati megvalósítás hosszú évekre, sőt, évtizedekre lehet még. A két vezető beszélgetése így nemcsak tudományos, de politikai és filozófiai kérdéseket is felvet: mit jelent az emberi élet határa, és kié lesz a jog a hosszabb élethez, ha a technológia valóban eljut odáig? A vita már most elkezdődött – és könnyen lehet, hogy a jövő legnagyobb konfliktusai nem a határok, hanem az élettartam körül alakulnak majd ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!