
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin az örök életről beszélgettek
Fotó: Orosz elnökség
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek. A szervátültetések és biotechnológia fejlődése új, élettartam körüli hatalmi kérdéseket vetnek fel.
2025. szeptember 05., 11:072025. szeptember 05., 11:07
A kínai állami televízió élő közvetítésének technikai bakija ritka bepillantást engedett a világpolitika kulisszái mögé: egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzítette, amint Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök szokatlanul őszintén beszélgetett a halhatatlanság lehetőségéről a biotechnológia és a szervátültetések tükrében – számolt be a hirado.hu portál.
A Tienanmen téren megrendezett katonai parádé alatt, Kim Dzsongun észak-koreai vezető társaságában tett sétájuk közben hangzott el a meglepő párbeszéd. A beszélgetésben Hszi tolmácsán keresztül így fogalmazott:
ezzel is utalva arra, hogy a modern orvostudomány képes lehet újradefiniálni az öregedést. Putyin válasza sem maradt el:
A tiencsini és pekingi találkozók nemcsak a jövőről, de a jelen geopolitikai erőviszonyairól is szóltak: ez volt az első nyilvános alkalom, hogy Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun együtt jelentek meg, amit sokan szimbolikus válasznak tekintenek a Nyugat blokkosodására.
Elemzők szerint a hármas együttállás Kína növekvő globális súlyát is hangsúlyozza, különösen az Egyesült Államokkal való fokozódó konfliktusok árnyékában. Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban már azzal vádolta meg kínai kollégáját, hogy
A történet így egyszerre kelti fel a figyelmet a jövő lehetőségeire és a jelen politikai kihívásaira – egy véletlenül nyilvánosságra került mondatfolyam most az egész világot gondolkodóba ejtette.
A technológiai fejlődés, különösen a szervátültetés területén elért áttörések új távlatokat nyitnak nemcsak az orvostudományban, hanem a világ vezetőinek gondolkodásában is, ezzel kapcsolatban pedig a BBC egy terjedelmesebb elemzés keretében tekintette át, hogyan is áll ma a tudomány, ha életmentő vagy az emberi életet meghosszabbító technológiák kérdéséről van szó. A kijelentések bár futurisztikusnak tűnhetnek, az orvostudomány valóban látványos eredményeket produkál ezen a területen.
Az Egyesült Királyságban az NHS adatai szerint az elmúlt három évtizedben
Ugyanakkor az orvosok figyelmeztetnek: a sikeres műtétekhez elengedhetetlen az immunrendszer szabályozása, ami élethosszig tartó gyógyszerszedéssel jár, nem elhanyagolható mellékhatásokkal. Egyre több kísérlet irányul genetikailag módosított állati szervek emberi szervezetbe való átültetésére. A génszerkesztő CRISPR technológia segítségével olyan disznószerveket fejlesztenek, amelyek kevesebb immunreakciót váltanak ki – már lezajlottak kísérleti szív- és veseátültetések is ilyen módon.
Emellett az őssejtkutatás is ígéretes:
Egyes brit intézmények, például a UCL és a Francis Crick Intézet, már előállítottak emberi csecsemőmirigyet és bélgraftokat is, amelyeket egereken teszteltek. Mindezek ellenére a tudomány mai állása szerint az „örök élet” még mindig inkább utópia, mint realitás.
Bár Putyin és Hszi Csin-ping optimizmusa érthető egy technológiai korszakhatáron állva, a tudományos közösség továbbra is óvatos. Az áttörések valóban izgalmasak, de a gyakorlati megvalósítás hosszú évekre, sőt, évtizedekre lehet még. A két vezető beszélgetése így nemcsak tudományos, de politikai és filozófiai kérdéseket is felvet: mit jelent az emberi élet határa, és kié lesz a jog a hosszabb élethez, ha a technológia valóban eljut odáig? A vita már most elkezdődött – és könnyen lehet, hogy a jövő legnagyobb konfliktusai nem a határok, hanem az élettartam körül alakulnak majd ki.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látványos videófelvételt tett közzé közösségi oldalán a Maros-ártér Természetvédelmi Park vezetősége a Maros zajló tiszavirágzásról.
A Krónika új nyereményjátékában a kedvenc nyaralásos fotód értékes ajándékokat érhet!
Nem mindennapi látvány fogadta azt, aki szombaton Nagyszeben történelmi belvárosában járt, ugyanis egy helikopter körözött a város felett, miközben zenészek adtak elő műveket a földön. Az akció a filharmónia épületének korszerűsítéséhez kapcsolódott.
A hollandiai Assen bírósága 3 év és 11 hónap börtönbüntetésre ítélte a holland Drents Múzeumból tavaly januárban ellopott dák aranykincsek tolvajait – tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.
Aradon mintegy 150 tömegközlekedési eszközön egy kattintással elérhető a megyei könyvtár digitális változata, így több ezer olvasmány közül válogathat az utazóközönség.
Rendőrségi ellenőrzés során vaddisznóhúst találtak abban az autóban, amelyben Nicolae Deme, az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS) igazgatója is utazott – erősítette meg az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság.
szóljon hozzá!