2008. június 17., 00:002008. június 17., 00:00
Autó helyett maga készítette hintóval jár a környező falvakba a csíkszentimrei Nagy József, aki kerékgyártó, asztalos, hintókészítő és faragó egy személyben. „Gyerekkori vágyam volt, hogy beüljek a saját hintómba, és becsukjam magam mögött az ajtót” – kezdi mesélni nevetve Nagy József a régmúlt időket idéző járműve történetét. „Azt mondtam, ha teljesülhet a vágyam, hogy elkészüljön, és egyszer megjárjam magam vele, meg is halhatok, de élek még azóta is, hála istennek” – mondja vidáman. Kisgyerekkora óta érdekli a famegmunkálás, a mesterséget édesapjától tanulta, aki szintén kerekes volt, de az asztalossághoz, faragáshoz is értett, fia pedig ennek fortélyait is elleste tőle. Már csak megrendelésre, és saját magának gyárt kereket a mester mióta otthon dolgozik a műhelyében, ahol főleg télen él a hobbijának, nyáron a mezőgazdaság foglalja le. „Nem olyan jövedelmező a kerékgyártás, mint régen. Amíg a kollektív gazdaságban dolgoztam, kerekeket gyártottam a 60–70-es években. Ezután a csíkszentsimoni fafeldolgozó üzemben fahúzó szánokat is készítettem, és asztalosműhelyben is dolgoztam tizenhat évig” – meséli Nagy József, aki nem talált új munkahelyet, így berendezte a saját műhelyét. A már inkább hobbijának számító kerékgyártás mellett többéves munkával, sok átalakítás után 2005-ben fejezte be a hintót.
Mintalesés filmekből
„Fával dolgozni már tudtam, csak a minta hiányzott, amit a régi filmekben látott hintókról próbáltam ellesni. Papírral, ceruzával a kezemben ültem a tévé előtt, rengeteg filmet megnéztem emiatt, és egy halom tervet jegyeztem le” – meséli a kezdeteket Nagy József, miközben kihúzza a hintót a fásszínből. „Királyi hintót akartam készíteni, de nem volt hozzá való fám. Dió- vagy kőrisfa kellett volna, mert az könnyen hajlítható, miután egyben megfőzik, de aztán amilyen fa akadt, azt használtam fel” – magyarázza. A falu valamikori módosabb gazdáitól fennmaradt sétahintó alvázát vásárolta meg, és használta fel, a többi részt mind maga készítette. „Régen ilyen sétahintóval jártak a gazdagabbak a mezőre is” – mondja a hintókészítő. Az eredetileg kétszemélyes sétahintó alvázára egy kisebb fajta négyszemélyes hintót készített. A jármű oldalait és ajtaját faragott virágminta díszíti. „Édesapámmal egy szovátai üdülés alkalmával másoltuk le az egyik kastély kapujáról ezeket a mintákat” – mondja a mester. A díszes hintónak elöl, hátul csomagtartója is van, Nagy József elöl az élelmet, hátul a lónak való abrakot csomagolja fel, ha útnak indul. „Az ülések fölé pálinkásüveg-tartó polcot is szereltem, hogy könnyen elérhető helyen legyen az útra való itóka. Elöl az ablak leszerelhető, így be tudom húzni a gyeplőt, és a hintóban ülve hajtom a lovakat” – ecseteli a hintó kényelmét Nagy József.
Hintóra kérezkedő autósok
A hintó sok érdekes élményt is jelentett az ezermester számára, utazásain kellemes kalandokban van része, és élményt szerez azoknak is, akik egy nosztalgiázó hintózásra vágynak. „Autóban nem nagyon szeretek ülni, így inkább a hintóval járok, persze mindenki megcsodálja, amerre csak megfordulok” – meséli a hintókészítő, aki ahányszor csak hintóba száll, hogy ellátogasson például a testvéréhez az egyik közeli faluba, többször is megállítják az autósok, kérve, hogy ők vagy a gyermekük csak néhány percre felülhessenek. Szívesen meg is sétáltatja az arra vágyókat, de el nem adná a hintóját. Legelőször a csíksomlyói búcsúra utazott el vele, ahol magyarországiak vették körbe érdeklődve. A Csíkszentimrére ellátogató turisták is a hintó csodájára járnak, őket is vitte már falunézőbe, meséli Nagy József. Vevője is akadt volna már, de az alkudozásból végül nem lett vásár. „Legalább haza akartam még jönni vele. Mondtam, jöjjön érte pár nap múlva, és eladom, de a vevő nem jelentkezett, és már én sem válnék meg a hintómtól, annyira a szívemhez nőtt” – mondja Nagy, aki úgy döntött, nem éri be egy hintóval, hatszemélyes, kétlovas szánt is készített az unokáinak, és egy nyitott hintón is dolgozik már, amivel majd lóversenyre szeretne járni. „A falvak közötti lóversenyen indulnánk, és a fiammal ülünk majd a bakon” – mutatja lelkesen az ezermester a készülő versenyhintót.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.