Új időpontban szervezik meg a nagy felfedezőről, Gróf Teleki Samuról elnevezett teljesítménytúrát

Gróf Teleki Samu felfedező utazó 1845. november 1-jén született a Maros megyei Sáromberkén. A neves erdélyi Teleki család református ágának leszármazottja. Elődei közül számos jelentős tudós és államférfi tette megbecsülté a család nevét. Apja gróf Teleki Sámuel erdélyi földbirtokos. Az anyakönyvben és minden hivatalos okmányban keresztneve Sámuelként szerepel, családi körben és az ismerősök általában Samunak hívták. A család felmenő ágának legtekintélyesebb alakja Teleki Sámuel (1739-1822) az Afrika-kutató dédapja, aki Erdély kancellárja volt és 50 000 kötetes könyvgyűjteményének átadásával alapította meg a marosvásárhelyi Teleki Tékát.

Teleki Samu alapos előkészítő munka után, 1886. november 29-én érkezett a Zanzibár szigetére, ahol Höhnellel együtt nagy körültekintéssel kezdték meg az Afrika ismeretlen vidékeinek felkutatására induló expedíciójuk szervezését. A 3000 kilométeres útvonal a Baringó tótól északra olyan vidékeken haladt át, melyeket a 19. század második felében a térképek még fehér foltként ábrázoltak.

Teleki és Höhnel értékes és máig egyedülálló fotódokumentációt készített, mely a 19. századi Kelet-Afrika természeti képéről, településeiről, népeiről jelentős információkat rögzített. 16 különböző néptörzstől, vagy vidékről származó, 338 darabból álló tárgyi etnográfiai anyagot gyűjtöttek, mely a Magyar Néprajzi Múzeum afrikai gyűjteményének alapjává vált. A felfedező utazás meteorológiai, geológiai, földrajzi, állat- és növénytani megfigyelései Kelet-Afrikáról számottevő új „nyersanyagot” adtak a természettudományok művelőinek. A Rudolf- és Stefánia-tavak, valamint a Teleki-vulkán felfedezése szolgáltak kiinduláspontul a Kelet-afrikai árokrendzser kialakulását magyarázó új föld-fejlődéstörténeti elméletnek – olvasható a teljesítménytúra honlapján.