Új életet lehet lehelni a régi bútorokba: Karikás Noémi váradi bútorfestő az alkotó esztétika értékeit tolmácsolja

De nagyon sokat lehetett tanulni a színészektől is, hisz végeredményben a szövegre a színész teszi fel a pontot, ugyanakkor a műsorok is segítettek, mivel gyerekcsatornáknak dolgoztunk, illetve a History Channelnek, és rengeteget olvastunk, hogy megértsük, amit fordítanunk kellett. Csak példaként említem: nem volt ritka, hogy egy ötvenperces dokumentumfilm szövegének fordításán napokig dolgozzunk.

– Mikor merült fel a váltás gondolta?

– Több szempont is közrejátszott abban, hogy munkát váltsak, például az, hogy egy idő után bele lehet fásulni a szinkronizálásba. Habár egy idő után szabadabb kezet kaptunk, nagyon sok volt a megkötés, és az érdembeli eredményt mi nem láttuk. A másik szempont pedig, hogy gyerekkoromtól szeretem a kézműves foglalkozásokat annyira, hogy például általános iskolás koromban virágkötésznek szerettem volna tanulni. Mindig érdekelt, hogyan tudnám csinosítani, szebbé tenni a lakásomat, voltak mindenféle ötleteim, de látványos eredmények nélkül. A munkaváltásban végül több tényező közrejátszott: a sógornőmtől kaptam egy vízalapú krétafestéket, amit mai napig a bútorok rekondicionálásához használok.

Mindeközben erősödött a nagyon sokfelé ágazó, több szakma fogásait is magában foglaló, bútorfestés iránti szenvedélyem. Elkezdtem workshopokra járni, bútorfestési technikákat tanulni, és elkezdtem kísérletezni a festékkel is. 2017 októberében létrehoztam a Facebookon a MaNoKa Arts & Crafts oldalt, és részt vettem vásárokon saját munkáimmal. Nagyon jó érzés volt látni, mennyire tetszettek például a kisebb konyhai lapítókból készített dísztárgyaim, melyekre kulcsokat vagy más tárgyakat lehet akasztani. Munkáimat kezdtem összekapcsolni a virágkötészettel is, ugyanakkor lehetőségem nyílt, hogy időnként eljárjak egy budapesti virágkötész hölgyhöz tanulni, akinek tetszik a munkája, stílusa nagyon közel áll hozzám.

Habár a bolton még csak gondolkodtam, vásárokra jártam, és műhelygyakorlatokat is tartottam. Akkor határoztam el, hogy felhagyok a fordítással, csak és kizárólag a bútorok helyrehozatalára, bútorfestésre, a belső dekorációk készítésére összpontosítok.

– A munka hivatalos oldala, konkrétan a bürokrácia mennyire vette igénybe az idejét?

– Mivel a munka lényegének tartom a folyamatos tanulást, úgy érzem, nem művészi, hanem szakmai szinten több ez, mint üzlet. Nem csupán termékek kerülnek ki a kezem alól, hanem művészeti értékek is. Ezenkívül ha valaki eljön ide az üzletbe, megnézi a tárgyakat, késztetést kaphat a bútorfestésre, általa pedig saját otthonának az újrateremtésére. Véleményem szerint minden ember kreatív, minden, ami kézzel fogható és ésszel érthető alkotás – az írás, a sportolás, a tésztasütés, főzés és így tovább – az alkotókészségről tanúskodik. A hivatali utánajárás pedig a velejárója ennek a folyamatnak.

– Ennyi év távlatából hogyan értékeli, megérte a fordítói szótárakat festőecsetre cserélni?

– Igen, úgy érzem, hogy végleg hazaérkeztem. A munkámban nyoma sincs semmi stressznek, alig várom, hogy bejöjjek a boltba. Az üzlet megnyitása mindemellett segítség is volt, mivel a bútorfestésről sokat tanultam, a marketing alapjai is rám ragadtak, de a kereskedelem terén még úgy érzem, nagyon sok a tanulnivalóm. A képzéseimen igyekszem továbbadni az évek során szerzett tudást, megosztani a tapasztalataimat, ugyanakkor szeretném a tanítványaim szépérzékét is fejleszteni.

Úgy érzem, nem véletlen, hogy azok az emberek, akik ezzel a festékkel dolgoznak, közösséget is alkotnak, érdekli a társak munkája is, tartják egymással a kapcsolatot a közösségi oldalakon, és örülnek, amikor egy-egy újabb hasonló érdeklődésű csoport bejelentkezik, és megmutatja munkáit, tanítjuk egymást, és ugyanakkor tanulunk egymástól. Úgy gondolom, van ennek a munkának egyféle közösségépítő ereje, mivel sok szál vezet belőle kifelé és befelé is.

– Vannak-e bővítéssel kapcsolatos elképzelései, vagy hagyja magától alakulni az üzlet fejlődését?

– A nagyváradi boltunkban festékeket és a festéshez szükséges eszközöket forgalmazunk, ezenkívül szívesen várjuk azokat, akik ötleteket szeretnének gyűjteni egy-egy régi bútor felújítására. Sokan az ügyfelek és barátok közül látványműhelynek nevezik a kis teret. Maximalista lévén, úgy gondolom, még hosszú út áll előttünk, míg tökéletesen az igényeim és elképzeléseim szerint alakul ez a bolt.

A lényeg az, hogy minél többen felfedezzék, hogy átfestéssel lehet időtállóan rendbe hozni, felújítani bútorokat otthon is. Ezenkívül talán a legfontosabb a festékkel való kísérletezgetés, a kitartó gyakorlás és a szakmai együttműködés azokkal, akik ugyanezt a bútorfelújítási technikát alkalmazzák. Jó volna, ha a környezetünket, saját tereinket sikerülne szebbé és élhetőbbé tenni.