Nagy Árpád közúti munkás palackból itatott meg hideg vízzel egy gólyát, amely már annyira szomjas volt a nagy hőségben, hogy közel ment hozzá
Fotó: Nagy Árpád Facebook-oldala
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent a szélsőséges meleg. Osváth Gergely biológus, ornitológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kolozsvári Állattani Múzeumának munkatársát arról beszélt a Krónikának, hogy mely fajok különösen veszélyeztetettek, hogyan hat rájuk a hőség, a vízforrások apadása, és miként segíthetünk rajtuk anélkül, hogy akaratlanul ártanánk nekik.
2026. augusztus 15., 10:172026. augusztus 15., 10:17
A napokban bejárta a közösségi médiát az a fotó, amelyen egy magyarországi közúti munkás palackból itat hideg vízzel egy gólyát, amely a 40 fokos hőségben már annyira szomjas volt, hogy közel merészkedett az emberekhez. Bár egy-egy ilyen eset hátterét a kép alapján nehéz pontosan megítélni, a tartós kánikula valóban szélsőséges helyzetek elé állíthatja a vadon élő állatokat is. Osváth Gergely biológus, a BBTE kolozsvári Állattani Múzeumának munkatársa szerint
Az ornitológus a Krónika megkeresésére elmagyarázta, hogy extrém körülmények között az állatok is szokatlan megoldásokhoz folyamodhatnak. A hőség szinte valamennyi állatcsoportot, így a madarakat és az emlősöket egyaránt próbára teszi, ugyanakkor nem minden fajt egyformán. Az, hogy mely állatok viselik nehezebben a tartós meleget, függ
Azokat a fajokat, amelyeknek hirtelen kell alkalmazkodniuk a szokatlanul magas hőmérséklethez, valószínűleg jobban megviseli a kánikula – részletezte a kolozsvári biológus.
A madaraknak nincs verejtékmirigyük, ezért többek között lihegéssel próbálják csökkenteni testhőmérsékletüket a nagy hőségben
Fotó: Pixabay
Mint kifejtette, a madarak ebből a szempontból különösen érdekesek, hiszen nincs verejtékmirigyük, ezért többek között lihegéssel próbálják csökkenteni testhőmérsékletüket. Ez azonban energiát emészt fel, miközben a táplálkozásra és táplálékkeresésre fordítható idő is lerövidül. A madarak ugyanis igyekeznek elkerülni azokat a napszakokat, amikor a legmagasabb a hőmérséklet.
A mostani időszak azért is különösen érzékeny számukra, mert lassan a későn költő fajoknál is véget ér a költési időszak, és sok fióka éppen most repült ki.
Eközben a vonuló fajok kifejlett egyedei már az őszi vonulásra készülnek, sőt egyes fajok el is indultak. A biológus szerint a magas hőmérséklet a fiókákat nehezebb élethelyzet elé állíthatja, de a felnőtt madarak számára is megnehezítheti a vonulásra való felkészülést.
A tartós hőség valamennyi állatcsoportot megviseli, de a vizes élőhelyekhez szorosabban kötődő fajok veszélyeztetettebbek lehetnek
Fotó: Alexandru Nițescu
Erdélyben a hőség hatását nem lehet elválasztani a szárazságtól és a vízhiánytól sem. Osváth Gergely szerint ezt a két tényezőt együtt érdemes vizsgálni, mivel hatásuk összeadódik. Különösen érzékenyen érintheti mindez a vízi és vízparti élőhelyekhez kötődő madarakat. A vízfelületek csökkenésével és a vizes élőhelyek visszaszorulásával ugyanis azoknak a fajoknak is egyre kevesebb táplálkozóhelyük marad, amelyek a vízből, a vízpartról vagy az iszapból szerzik táplálékukat.
bár a tartósan magas hőmérséklet gyakorlatilag valamennyi állatcsoportot megviseli. A hatás mértéke azonban attól is függ, hogy az egyes fajok milyen élőhelyeken táplálkoznak, és mennyire függnek a vizes területektől.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
A természetes vízforrások apadása már az állatok viselkedésén is megfigyelhető. Az Állattani Múzeum munkatársa szerint ilyenkor az állatok egyre inkább a még elérhető vízforrások köré koncentrálódnak, gyakrabban lehet látni őket patakok mentén vagy kisebb vízfoltoknál, ahová inni járnak. Emiatt a megmaradt vizes élőhelyek kiemelten fontos szerepet töltenek be a forró és száraz időszakokban.
Ennek ráadásul az is előnye, hogy közelről figyelhetjük meg a környezetünkben élő fajokat. Ha megfelelő helyre kerül az itató, jó eséllyel rövid időn belül felfedezik a közelben élő madarak.
Osváth Gergely ugyanakkor egy fontos szabályra is felhívta a figyelmet: ha elkezdjük itatni a madarakat, azt következetesen és folyamatosan kell végezni.
Éppen ezért rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az itatóban mindig legyen víz.
Ha elkezdjük itatni a madarakat, azt következetesen és folyamatosan kell végezni
Fotó: Pixabay
Ha pedig legyengült, vélhetően kiszáradt madárral vagy más vadon élő állattal találkozunk, és feltételezhető, hogy a hőség vagy a vízhiány okozza az állapotát, megpróbálhatunk vizet tenni elé. Ez nem minden esetben sikerül, hiszen a vadállatok többsége természetes módon tart az embertől, és nem engedi közel magához. Extrém esetben azonban, amikor az állat már annyira legyengült, hogy nem képes elmenekülni, meg lehet próbálni segíteni rajta.
Amennyiben valóban a szomjúság vagy a hőség okozta a rosszullétet, jó eséllyel rövid idő alatt erőre kaphat.
Más a helyzet akkor, ha az állat már annyira legyengült, hogy önerőből inni sem képes. A biológus hangsúlyozta, hogy megfelelő szakértelem nélkül nem érdemes megpróbálni mesterségesen megitatni egy vadon élő állatot. Ilyen esetben már indokolt szakember segítségét kérni vagy olyan helyre vinni az állatot, ahol megfelelő ellátást kaphat.
Az ország nagy részén napok óta tart a rendkívüli hőség, több térségben a hőmérséklet megközelíti vagy eléri a 40 Celsius-fokot. Bartók Blanka éghajlatkutatóval arról beszéltünk, hogy miért válnak egyre gyakoribbá és intenzívebbé a hőhullámok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagraj csúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand a Krónikának.
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!