Hőhullám: az ország több térségében 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mérnek a napokban
Fotó: Pinti Attila
Az ország nagy részén napok óta tart a rendkívüli hőség, több térségben a hőmérséklet megközelíti vagy eléri a 40 Celsius-fokot. Bartók Blanka éghajlatkutató, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója a Krónikának elmagyarázta, milyen szerepe van az El Niñónak a jelenlegi időjárásban, miért válnak egyre gyakoribbá és intenzívebbé a hőhullámok, valamint milyen következményekkel kell számolnunk a következő évtizedekben.
2026. augusztus 05., 19:012026. augusztus 05., 19:01
2026. augusztus 05., 19:022026. augusztus 05., 19:02
Az idei nyár újabb rendkívüli hőhulláma ismét próbára teszi Romániát: az ország több térségében 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mérnek, miközben a szárazság egyre súlyosabb terheket ró a mezőgazdaságra és a természetes ökoszisztémákra. Bár sokan az El Niño jelenséggel magyarázzák az extrém meleget, a szakértők szerint a jelenlegi helyzet mögött elsősorban az éghajlatváltozás és az Európa fölött kialakuló légköri folyamatok állnak.
Bartók Blanka éghajlatkutató a Krónika megkeresésére elmondta, hogy az El Niño a Csendes-óceán trópusi térségében kialakuló jelenség, amikor az óceán keleti medencéjében – többek között Dél-Amerika nyugati partvidékeinél – az átlagosnál melegebbé válik a tengerfelszín. Hatása elsősorban a térségben érezhető, ugyanakkor a légköri folyamatok összekapcsolódása miatt kisebb mértékben a Föld távolabbi részeinek időjárását is befolyásolhatja.
Az Európában kialakuló hőhullámokat alapvetően a térség saját légköri folyamatai alakítják
Fotó: Orbán Orsolya
Mint rámutatott, Európa földrajzilag távol helyezkedik el az El Niño kialakulásának térségétől, ezért közvetlen hatása nincs az itteni időjárásra, a légköri telekapcsolatok révén azonban kisebb mértékben módosíthatja a kontinens légköri cirkulációját. Hangsúlyozta, hogy az Európában kialakuló hőhullámokat alapvetően a térség saját légköri folyamatai alakítják, ugyanakkor bizonyos esetekben kimutatható a telekapcsolatok szerepe is.
Ennek következtében forró szaharai légtömegek áramlottak észak felé, Európa irányába. Hozzátette, hogy az északnyugat-afrikai időjárást az Atlanti-óceán trópusi térségének tengervíz-hőmérséklete is befolyásolja, amely kapcsolatban áll az El Niño idején kialakuló csendes-óceáni hőmérsékleti anomáliákkal.
A rendkívüli hőség nem számít új jelenségnek, viszont az anticiklonális időjárási helyzetek az utóbbi évtizedekben egyre melegebbek és hosszabb ideig tartanak
Fotó: Borbély Fanni
Arra a kérdésünkre, hogy a mostani rendkívüli hőség mennyiben tekinthető a klímaváltozás következményének, Bartók Blanka kifejtette: maga a légköri helyzet nem számít új jelenségnek. Korábban is gyakran előfordultak olyan anticiklonális időjárási helyzetek Európában, amikor hosszabb időre a térség fölött rekedt a száraz, meleg, magas nyomású légtömeg. Mint magyarázta, ezekben a légtömegekben a leszálló és összepréselődő levegő tovább melegszik, ami megakadályozza a felhők és a csapadék kialakulását, miközben a csapadékot hozó nedves légtömegek sem tudnak betörni a térségbe.
Hozzátette: tanulmányok igazolják, hogy harminc évvel ezelőtt ugyanez a légköri helyzet Európában átlagosan mintegy 2,5 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket eredményezett.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója szerint ma már egyértelműen kimutatható, hogy az éghajlatváltozás következtében Európában egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek a hőhullámok. Egy friss tanulmány alapján az elmúlt több mint száz év során Románia egész területén emelkedtek a maximumhőmérsékletek, az 1980-as évektől pedig ez a felmelegedés látványosan felgyorsult.
A hosszú távú éghajlati modellek pedig arra utalnak, hogy a 21. század második felében olyan erősségű hőhullámok is kialakulhatnak, amelyekre korábban nem volt példa.
A június végi rekorddöntő hőhullámhoz hasonlóan ezúttal is kimutatható egy úgynevezett hőkupola-jelenség
Fotó: Országos Meteorológiai Igazgatóság
A nyár hátralévő részéről szólva elmondta, hogy az idei szezon Európa-szerte rendkívül mozgalmas volt: a mostani már a negyedik jelentős hőhullám. Ezek többnyire Nyugat-Európát érintették, azonban a július végén kialakult és kelet felé lassan vonuló hőhullám Romániát is erősen érinti.
Bartók Blanka felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi helyzetben – a június végi rekorddöntő hőhullámhoz hasonlóan – egy úgynevezett hőkupola-jelenség is kimutatható. Ez egy önmagát erősítő folyamat az anticiklonban, amely tovább fokozza a szélsőséges felmelegedést.
Mint mondta, egyelőre nem lehet pontosan megmondani, meddig tart a mostani extrém meleg és száraz időszak, ugyanakkor az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) szerint
Ez közel kéthetes rendkívüli hőhullámot jelenthet, amely során Románia nyugati részén a maximumhőmérséklet a 40 Celsius-fokot is megközelítheti.
A városokban párakapukkal próbálják enyhíteni a hőség okozta kellemetlen érzetet
Fotó: Pinti Attila
A tartós hőség következményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a hőhullámok nem csupán a magas hőmérsékletről szólnak, hanem súlyos vízhiányról is. Ezekben az időszakokban rendkívül alacsony a relatív páratartalom, tiszta az égbolt, és gyakorlatilag megszűnik a csapadékképződés.
„Éppen ezért érdemes a hőhullámokat és aszályos időszakokat együtt vizsgálni, mint összetett szélsőséges események, melyek ha egymással egyidőben, vagy közvetlenül egymás után következnek be, káros hatásuk sokkal jelentősebb lesz, mintha csak egyik esemény sújtaná a térséget” – fogalmazott.
Hozzátette: egy már kiszáradt talaj esetében egy kéthetes hőhullám még súlyosabb szárazságot idéz elő, ezért a veszélyt egyszerre jelentik a szélsőséges hőmérsékletek és a vízhiány. Ez nemcsak a természetes ökoszisztémákra és a mezőgazdaságra, hanem az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Nagy kihívást jelent a hőhullámokkal együtt jelentkező vízhiány
Fotó: Facebook/Apele Române
Bartók Blanka arról is beszélt portálunknak, hogy a hőhullámokhoz való alkalmazkodás a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz. Rámutatott: mivel a hőhullám definíció szerint legalább három egymást követő napon át tartó rendkívül magas hőmérsékletet jelent, az élet szinte minden területén fel kell készülni a tartós melegre – a szabadtéri és beltéri munkavégzéstől kezdve az épített környezeten át a gazdasági tevékenységekig.
Kiemelte, hogy a másik nagy kihívást a hőhullámokkal együtt jelentkező vízhiány jelenti, ezért mielőbb átfogó alkalmazkodási stratégiák kidolgozására van szükség. Mint fogalmazott, hatékony vízgazdálkodási megoldásokra – például a talajban vagy tározókban történő vízvisszatartásra – lesz szükség ahhoz, hogy mérsékelni lehessen a már napjainkban is egyre gyakrabban jelentkező károkat.
A Dunán végrehajtott beavatkozásoknak köszönhetően a 2. blokk még néhány nappal tovább tud működni – jelentette ki a cernavodai atomerőmű igazgatója, Romeo Urjan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás