Hőhullám: az ország több térségében 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mérnek a napokban
Fotó: Pinti Attila
Az ország nagy részén napok óta tart a rendkívüli hőség, több térségben a hőmérséklet megközelíti vagy eléri a 40 Celsius-fokot. Bartók Blanka éghajlatkutató, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója a Krónikának elmagyarázta, milyen szerepe van az El Niñónak a jelenlegi időjárásban, miért válnak egyre gyakoribbá és intenzívebbé a hőhullámok, valamint milyen következményekkel kell számolnunk a következő évtizedekben.
2026. augusztus 05., 19:012026. augusztus 05., 19:01
2026. augusztus 05., 19:022026. augusztus 05., 19:02
Az idei nyár újabb rendkívüli hőhulláma ismét próbára teszi Romániát: az ország több térségében 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mérnek, miközben a szárazság egyre súlyosabb terheket ró a mezőgazdaságra és a természetes ökoszisztémákra. Bár sokan az El Niño jelenséggel magyarázzák az extrém meleget, a szakértők szerint a jelenlegi helyzet mögött elsősorban az éghajlatváltozás és az Európa fölött kialakuló légköri folyamatok állnak.
Bartók Blanka éghajlatkutató a Krónika megkeresésére elmondta, hogy az El Niño a Csendes-óceán trópusi térségében kialakuló jelenség, amikor az óceán keleti medencéjében – többek között Dél-Amerika nyugati partvidékeinél – az átlagosnál melegebbé válik a tengerfelszín. Hatása elsősorban a térségben érezhető, ugyanakkor a légköri folyamatok összekapcsolódása miatt kisebb mértékben a Föld távolabbi részeinek időjárását is befolyásolhatja.
Az Európában kialakuló hőhullámokat alapvetően a térség saját légköri folyamatai alakítják
Fotó: Orbán Orsolya
Mint rámutatott, Európa földrajzilag távol helyezkedik el az El Niño kialakulásának térségétől, ezért közvetlen hatása nincs az itteni időjárásra, a légköri telekapcsolatok révén azonban kisebb mértékben módosíthatja a kontinens légköri cirkulációját. Hangsúlyozta, hogy az Európában kialakuló hőhullámokat alapvetően a térség saját légköri folyamatai alakítják, ugyanakkor bizonyos esetekben kimutatható a telekapcsolatok szerepe is.
Ennek következtében forró szaharai légtömegek áramlottak észak felé, Európa irányába. Hozzátette, hogy az északnyugat-afrikai időjárást az Atlanti-óceán trópusi térségének tengervíz-hőmérséklete is befolyásolja, amely kapcsolatban áll az El Niño idején kialakuló csendes-óceáni hőmérsékleti anomáliákkal.
A rendkívüli hőség nem számít új jelenségnek, viszont az anticiklonális időjárási helyzetek az utóbbi évtizedekben egyre melegebbek és hosszabb ideig tartanak
Fotó: Borbély Fanni
Arra a kérdésünkre, hogy a mostani rendkívüli hőség mennyiben tekinthető a klímaváltozás következményének, Bartók Blanka kifejtette: maga a légköri helyzet nem számít új jelenségnek. Korábban is gyakran előfordultak olyan anticiklonális időjárási helyzetek Európában, amikor hosszabb időre a térség fölött rekedt a száraz, meleg, magas nyomású légtömeg. Mint magyarázta, ezekben a légtömegekben a leszálló és összepréselődő levegő tovább melegszik, ami megakadályozza a felhők és a csapadék kialakulását, miközben a csapadékot hozó nedves légtömegek sem tudnak betörni a térségbe.
Hozzátette: tanulmányok igazolják, hogy harminc évvel ezelőtt ugyanez a légköri helyzet Európában átlagosan mintegy 2,5 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket eredményezett.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója szerint ma már egyértelműen kimutatható, hogy az éghajlatváltozás következtében Európában egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek a hőhullámok. Egy friss tanulmány alapján az elmúlt több mint száz év során Románia egész területén emelkedtek a maximumhőmérsékletek, az 1980-as évektől pedig ez a felmelegedés látványosan felgyorsult.
A hosszú távú éghajlati modellek pedig arra utalnak, hogy a 21. század második felében olyan erősségű hőhullámok is kialakulhatnak, amelyekre korábban nem volt példa.
A június végi rekorddöntő hőhullámhoz hasonlóan ezúttal is kimutatható egy úgynevezett hőkupola-jelenség
Fotó: Országos Meteorológiai Igazgatóság
A nyár hátralévő részéről szólva elmondta, hogy az idei szezon Európa-szerte rendkívül mozgalmas volt: a mostani már a negyedik jelentős hőhullám. Ezek többnyire Nyugat-Európát érintették, azonban a július végén kialakult és kelet felé lassan vonuló hőhullám Romániát is erősen érinti.
Bartók Blanka felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi helyzetben – a június végi rekorddöntő hőhullámhoz hasonlóan – egy úgynevezett hőkupola-jelenség is kimutatható. Ez egy önmagát erősítő folyamat az anticiklonban, amely tovább fokozza a szélsőséges felmelegedést.
Mint mondta, egyelőre nem lehet pontosan megmondani, meddig tart a mostani extrém meleg és száraz időszak, ugyanakkor az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) szerint
Ez közel kéthetes rendkívüli hőhullámot jelenthet, amely során Románia nyugati részén a maximumhőmérséklet a 40 Celsius-fokot is megközelítheti.
A városokban párakapukkal próbálják enyhíteni a hőség okozta kellemetlen érzetet
Fotó: Pinti Attila
A tartós hőség következményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a hőhullámok nem csupán a magas hőmérsékletről szólnak, hanem súlyos vízhiányról is. Ezekben az időszakokban rendkívül alacsony a relatív páratartalom, tiszta az égbolt, és gyakorlatilag megszűnik a csapadékképződés.
„Éppen ezért érdemes a hőhullámokat és aszályos időszakokat együtt vizsgálni, mint összetett szélsőséges események, melyek ha egymással egyidőben, vagy közvetlenül egymás után következnek be, káros hatásuk sokkal jelentősebb lesz, mintha csak egyik esemény sújtaná a térséget” – fogalmazott.
Hozzátette: egy már kiszáradt talaj esetében egy kéthetes hőhullám még súlyosabb szárazságot idéz elő, ezért a veszélyt egyszerre jelentik a szélsőséges hőmérsékletek és a vízhiány. Ez nemcsak a természetes ökoszisztémákra és a mezőgazdaságra, hanem az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Nagy kihívást jelent a hőhullámokkal együtt jelentkező vízhiány
Fotó: Facebook/Apele Române
Bartók Blanka arról is beszélt portálunknak, hogy a hőhullámokhoz való alkalmazkodás a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz. Rámutatott: mivel a hőhullám definíció szerint legalább három egymást követő napon át tartó rendkívül magas hőmérsékletet jelent, az élet szinte minden területén fel kell készülni a tartós melegre – a szabadtéri és beltéri munkavégzéstől kezdve az épített környezeten át a gazdasági tevékenységekig.
Kiemelte, hogy a másik nagy kihívást a hőhullámokkal együtt jelentkező vízhiány jelenti, ezért mielőbb átfogó alkalmazkodási stratégiák kidolgozására van szükség. Mint fogalmazott, hatékony vízgazdálkodási megoldásokra – például a talajban vagy tározókban történő vízvisszatartásra – lesz szükség ahhoz, hogy mérsékelni lehessen a már napjainkban is egyre gyakrabban jelentkező károkat.
A Dunán végrehajtott beavatkozásoknak köszönhetően a 2. blokk még néhány nappal tovább tud működni – jelentette ki a cernavodai atomerőmű igazgatója, Romeo Urjan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Duna rendkívül alacsony vízhozama kezdi felborítani a Duna-delta természetes egyensúlyát. A folyam vízhozama erőteljesen csökkent Magyarország és Románia területén is.
A feddhetetlenségi törvény módosítása ügyében hozott ítéletével az alkotmánybíróság az alkotmányt és a jogállamiság alapelveit is megsértette – állapította meg a Temesvár Társaság a taláros testület hétfői ítéletét kommentáló közleményében.
Az idei pótérettségin részt vett fiatalok 33,8 százalékának sikerült a vizsgája az első eredmények szerint – közölte kedden az oktatási minisztérium.
A feddhetetlenségi törvény vonatkozó módosításának alkotmányossá nyilvánítása nyomán annak hatályba lépése azt jelenti, hogy az összeférhetetlenség miatt elmarasztalt tisztségviselők, így Dominic Fritz temesvári polgármester is, elveszítik mandátumukat.
A román hadsereg módosítja a már hadrendben lévő katonai rendszerek szoftverét annak érdekében, hogy összekapcsolhassa azokat egymással, és javítsa a drónok észlelési és elfogási képességét – jelentette be hétfőn Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Százhuszonkét tisztségviselőt érinthet a feddhetetlenségi törvény hétfőn alkotmányosnak ítélt módosítása, amely a megbízatás megszűnését írja elő az összeférhetetlenség vagy érdekellentét miatt elmarasztalt személyek esetében.
A Facebook uralja a romániai médiafogyasztást, de a TikTok algoritmusa írja a politikai napirendet – többek közt ez derült ki egy friss felmérésből.
Új szabályok mellett készülhetnek a középiskolai évekre azok a diákok, akik a 2026–2027-es tanévben kezdik a 8. osztályt, változik ugyanis a felvételi rendszere. A képességfelmérő vizsgán elért eredmény továbbra is döntő marad.
Elveszítheti a polgármesteri tisztségét Dominic Fritz, Temesvár elöljárója, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, miután az alkotmánybíróság hétfőn alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás