Hőhullám: az ország több térségében 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mérnek a napokban
Fotó: Pinti Attila
Az ország nagy részén napok óta tart a rendkívüli hőség, több térségben a hőmérséklet megközelíti vagy eléri a 40 Celsius-fokot. Bartók Blanka éghajlatkutató, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója a Krónikának elmagyarázta, milyen szerepe van az El Niñónak a jelenlegi időjárásban, miért válnak egyre gyakoribbá és intenzívebbé a hőhullámok, valamint milyen következményekkel kell számolnunk a következő évtizedekben.
2026. augusztus 05., 19:012026. augusztus 05., 19:01
2026. augusztus 05., 19:022026. augusztus 05., 19:02
Az idei nyár újabb rendkívüli hőhulláma ismét próbára teszi Romániát: az ország több térségében 40 Celsius-fok körüli hőmérsékleteket mérnek, miközben a szárazság egyre súlyosabb terheket ró a mezőgazdaságra és a természetes ökoszisztémákra. Bár sokan az El Niño jelenséggel magyarázzák az extrém meleget, a szakértők szerint a jelenlegi helyzet mögött elsősorban az éghajlatváltozás és az Európa fölött kialakuló légköri folyamatok állnak.
Bartók Blanka éghajlatkutató a Krónika megkeresésére elmondta, hogy az El Niño a Csendes-óceán trópusi térségében kialakuló jelenség, amikor az óceán keleti medencéjében – többek között Dél-Amerika nyugati partvidékeinél – az átlagosnál melegebbé válik a tengerfelszín. Hatása elsősorban a térségben érezhető, ugyanakkor a légköri folyamatok összekapcsolódása miatt kisebb mértékben a Föld távolabbi részeinek időjárását is befolyásolhatja.
Az Európában kialakuló hőhullámokat alapvetően a térség saját légköri folyamatai alakítják
Fotó: Orbán Orsolya
Mint rámutatott, Európa földrajzilag távol helyezkedik el az El Niño kialakulásának térségétől, ezért közvetlen hatása nincs az itteni időjárásra, a légköri telekapcsolatok révén azonban kisebb mértékben módosíthatja a kontinens légköri cirkulációját. Hangsúlyozta, hogy az Európában kialakuló hőhullámokat alapvetően a térség saját légköri folyamatai alakítják, ugyanakkor bizonyos esetekben kimutatható a telekapcsolatok szerepe is.
Ennek következtében forró szaharai légtömegek áramlottak észak felé, Európa irányába. Hozzátette, hogy az északnyugat-afrikai időjárást az Atlanti-óceán trópusi térségének tengervíz-hőmérséklete is befolyásolja, amely kapcsolatban áll az El Niño idején kialakuló csendes-óceáni hőmérsékleti anomáliákkal.
A rendkívüli hőség nem számít új jelenségnek, viszont az anticiklonális időjárási helyzetek az utóbbi évtizedekben egyre melegebbek és hosszabb ideig tartanak
Fotó: Borbély Fanni
Arra a kérdésünkre, hogy a mostani rendkívüli hőség mennyiben tekinthető a klímaváltozás következményének, Bartók Blanka kifejtette: maga a légköri helyzet nem számít új jelenségnek. Korábban is gyakran előfordultak olyan anticiklonális időjárási helyzetek Európában, amikor hosszabb időre a térség fölött rekedt a száraz, meleg, magas nyomású légtömeg. Mint magyarázta, ezekben a légtömegekben a leszálló és összepréselődő levegő tovább melegszik, ami megakadályozza a felhők és a csapadék kialakulását, miközben a csapadékot hozó nedves légtömegek sem tudnak betörni a térségbe.
Hozzátette: tanulmányok igazolják, hogy harminc évvel ezelőtt ugyanez a légköri helyzet Európában átlagosan mintegy 2,5 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékleteket eredményezett.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója szerint ma már egyértelműen kimutatható, hogy az éghajlatváltozás következtében Európában egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek a hőhullámok. Egy friss tanulmány alapján az elmúlt több mint száz év során Románia egész területén emelkedtek a maximumhőmérsékletek, az 1980-as évektől pedig ez a felmelegedés látványosan felgyorsult.
A hosszú távú éghajlati modellek pedig arra utalnak, hogy a 21. század második felében olyan erősségű hőhullámok is kialakulhatnak, amelyekre korábban nem volt példa.
A június végi rekorddöntő hőhullámhoz hasonlóan ezúttal is kimutatható egy úgynevezett hőkupola-jelenség
Fotó: Országos Meteorológiai Igazgatóság
A nyár hátralévő részéről szólva elmondta, hogy az idei szezon Európa-szerte rendkívül mozgalmas volt: a mostani már a negyedik jelentős hőhullám. Ezek többnyire Nyugat-Európát érintették, azonban a július végén kialakult és kelet felé lassan vonuló hőhullám Romániát is erősen érinti.
Bartók Blanka felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi helyzetben – a június végi rekorddöntő hőhullámhoz hasonlóan – egy úgynevezett hőkupola-jelenség is kimutatható. Ez egy önmagát erősítő folyamat az anticiklonban, amely tovább fokozza a szélsőséges felmelegedést.
Mint mondta, egyelőre nem lehet pontosan megmondani, meddig tart a mostani extrém meleg és száraz időszak, ugyanakkor az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) szerint
Ez közel kéthetes rendkívüli hőhullámot jelenthet, amely során Románia nyugati részén a maximumhőmérséklet a 40 Celsius-fokot is megközelítheti.
A városokban párakapukkal próbálják enyhíteni a hőség okozta kellemetlen érzetet
Fotó: Pinti Attila
A tartós hőség következményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a hőhullámok nem csupán a magas hőmérsékletről szólnak, hanem súlyos vízhiányról is. Ezekben az időszakokban rendkívül alacsony a relatív páratartalom, tiszta az égbolt, és gyakorlatilag megszűnik a csapadékképződés.
„Éppen ezért érdemes a hőhullámokat és aszályos időszakokat együtt vizsgálni, mint összetett szélsőséges események, melyek ha egymással egyidőben, vagy közvetlenül egymás után következnek be, káros hatásuk sokkal jelentősebb lesz, mintha csak egyik esemény sújtaná a térséget” – fogalmazott.
Hozzátette: egy már kiszáradt talaj esetében egy kéthetes hőhullám még súlyosabb szárazságot idéz elő, ezért a veszélyt egyszerre jelentik a szélsőséges hőmérsékletek és a vízhiány. Ez nemcsak a természetes ökoszisztémákra és a mezőgazdaságra, hanem az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Nagy kihívást jelent a hőhullámokkal együtt jelentkező vízhiány
Fotó: Facebook/Apele Române
Bartók Blanka arról is beszélt portálunknak, hogy a hőhullámokhoz való alkalmazkodás a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz. Rámutatott: mivel a hőhullám definíció szerint legalább három egymást követő napon át tartó rendkívül magas hőmérsékletet jelent, az élet szinte minden területén fel kell készülni a tartós melegre – a szabadtéri és beltéri munkavégzéstől kezdve az épített környezeten át a gazdasági tevékenységekig.
Kiemelte, hogy a másik nagy kihívást a hőhullámokkal együtt jelentkező vízhiány jelenti, ezért mielőbb átfogó alkalmazkodási stratégiák kidolgozására van szükség. Mint fogalmazott, hatékony vízgazdálkodási megoldásokra – például a talajban vagy tározókban történő vízvisszatartásra – lesz szükség ahhoz, hogy mérsékelni lehessen a már napjainkban is egyre gyakrabban jelentkező károkat.
A Dunán végrehajtott beavatkozásoknak köszönhetően a 2. blokk még néhány nappal tovább tud működni – jelentette ki a cernavodai atomerőmű igazgatója, Romeo Urjan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem lát okot arra Siegfried Mureșan, hogy továbbra is titkosak maradjanak a Románia által Ukrajnának nyújtott támogatás részletei. A lehetséges miniszterelnök-jelölt szerint az ukránok segítése nem pazarlás, hanem Románia biztonságát szolgáló befektetés.
Az Európai Unión belül jelentős különbségek mutatkoznak a tekintetben, hogy egy-egy ország idősei mennyi időt tölthetnek el nyugdíjasként – és ebben az összehasonlításban Románia és Magyarország is rosszul jár.
Új légi és tengeri drónellenes rendszereket tesztelnek Konstanca kikötőben – közölte a BGNES hírügynökség.
Siegfried Mureşan nemzeti liberális párti európai parlamenti képviselő kormányalakításra való felkérése nemigen oldja fel a jelenlegi politikai patthelyzetet, inkább elhúzza azt – vélekednek a politikai elemzők Nicuşor Dan államfő csütörtöki döntéséről.
Már pénteken hozzákezdenek a koalíciós pártokkal a kormányprogram kidolgozásához – jelentette be Siegfried Mureșan csütörtökön kijelölt miniszterelnök.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.
Hacsak nem születik valamilyen kompromisszumos megoldás a szemben álló erők között, szinte borítékolható, hogy az államfő által kormányalakításra felkért Siegfried Mureșan kormánya nem kapja meg a szükséges támogatást a parlamentben.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt fogja javasolni a hétfői vezetőségi ülésen, hogy a párt ne szavazzon bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselő kormányának.
A jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok támogatják a kormányalakítással megbízott Siegfried Mureșant, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező szociáldemokraták (PSD) azonban csalódottságuknak adtak hangot az államfő döntése miatt.
Siegfried Mureșan liberális európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő csütörtökön a parlamenti pártokkal folytatott több mint hatórás konzultációt követően.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás