Átlépte a 8,2 lejes határt a gázolaj literenkénti ára, elemzők szerint az államnak kellene féken tartania

A kérdés már nem az, hogy lesznek-e további áremelkedések, hanem az, hogy mekkora mértékűek és milyen gyorsak lesznek? – írták.

Hat év alatt 5 lejről 8 lej fölé nőtt a gázolaj ára

2020-ban a benzin literje 5,27 lej, a gázolajé 5,76 lej volt. Ma a benzin 7,86 lejbe kerül, a dízelüzemanyag pedig 8,20 lej körül mozog – ez 42-49 százalékos növekedés.

A drágulás azonban nem pusztán piaci folyamatok eredménye, hanem adópolitikai döntéseké is. A román állam egyre nagyobb szeletet vesz ki minden literből:

• 2020-ban az állam egy liter benzin után 1,89 lej jövedéki adót és 0,84 lej áfát szedett be;
• 2026-ra a benzin jövedéki adója 3,06 lejre emelkedett, az áfa pedig 1,36 lejre nőtt;
• a gázolaj esetében a jövedéki adó 2,8 lejre, az áfa pedig 1,42 lejre kúszott fel.

A hat év alatt bekövetkezett 2,5 lejes/liter drágulás 70 százaléka közvetlenül a megemelt adókból származik. A fennmaradó 30 százalék a logisztikai és piaci költségek növekedése – mindkettőt a vásárló fizeti.

Ha a Brent drágul, azt Romániában is megérzik

2025. december 31. és 2026. február 22. között a Brent olaj világpiaci ára 18,7 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszakban Romániában a gázolaj ára 8,5 százalékkal nőtt – ennek majdnem fele a jövedékiadó-emelésből ered. A „reális” piaci drágulás tehát 5 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy a romániai árak még nem követték le teljesen a nemzetközi trendet.

Az ország a felhasznált kőolajtermékek kétharmadát importálja, ezért egy ilyen mértékű globális áremelkedést nem lehet tartósan „kivédeni”. A szakértők szerint, ha a Brent a jelenlegi szinten marad, a dízel akár 13 százalékkal, a benzin pedig 15 százalékkal is tovább drágulhat.

korábban írtuk

Szakértő: akár 4,5 lejjel is drágulhat az üzemanyag, ha rosszul alakulnak a dolgok

Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 0,5 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.

A mostani ár tehát nem biztos, hogy a felső határ…

A Druzsba leállása és a magyarországi zavarok

2026 januárjának végén az orosz kőolaj szállítása a Druzsba- (Barátság-) vezetéken keresztül megszakadt Magyarország és Szlovákia felé egy ukrajnai incidens miatt. Ez a magyar olajipari vállalat (MOL) számára nem csupán kellemetlenség volt, hanem komoly működési kockázat:

• a magyar kormány stratégiai készleteket szabadított fel;
• alternatív útvonalakat kerestek a horvátországi Omišalj kikötőjén és az Adria-vezetéken keresztül;
• a tengeri szállítás lassabb és drágább;
• a logisztikai költségek nem maradnak helyi jelenségek, hanem átterjednek a régióra.

korábban írtuk

Ukrán külügy: Magyarország „pontosan tudja”, mi történt a Barátság kőolajvezetékkel

Magyarország „pontosan tudja”, hogy a Barátság kőolajvezeték azért állt le, mert Oroszország csapást mért rá – jelentette ki Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdán a Telegramon.

Magyarország – válaszul a Druzsba-vezeték csapjainak elzárására – leállította a dízel exportját Ukrajna felé, ami tovább növelte a regionális nyomást.

Románia helyzete kedvezőbb, de nem sérthetetlen

Románia két fontos előnnyel rendelkezik – írja az Intelligens Energia Egyesület: saját finomítói kapacitásokkal és megfelelő belső készletekkel, így nem függ közvetlenül a magyarországi finomítóktól. De a piac regionális, az árak pedig összekapcsolódnak, s a nyugati megyék gyorsabban érzékelik a közép-európai zavarokat.

A dízel – a személy- és áruszállítás, valamint a mezőgazdaság fő üzemanyaga – érzékenyebb az ilyen zavarokra, mint a benzin. Fizikai hiányról nincs szó, árnyomásról viszont igen – véli az AEI.

Három lehetséges forgatókönyv

A dízel hétfőn 8,14–8,23 lej/l között mozgott országszerte, Bukarestben több kútnál is 8,20 lejbe került. Az AEI becslése szerint, ha a Druzsba újraindul és a Brent megnyugszik, az árak 8,1–8,3 lej között ingadozhatnak.

Románia nincs ellátási válságban, de függ a globális jegyzésektől, az importtól és a regionális stabilitástól.

Mikor kellene az államnak beavatkoznia?

Az Intelligens Energia Egyesület egy új, rugalmas állami beavatkozási mechanizmust javasol, amely akkor lépne életbe, ha az üzemanyagárak három hónap alatt 10 százaléknál nagyobb mértékben nőnek. A javasolt „védőpajzs”:

• rugalmas fiskális mechanizmus, amely ideiglenesen csökkenti az adóterheket;
• célzott támogatás a leginkább érintett ágazatoknak (szállítás, mezőgazdaság);
• védőintézkedések a lakosság számára, különösen a sérülékeny csoportoknak.

A cél nem a piac torzítása, hanem a sokkhatás tompítása – szerepel az elemzésben, amely összegzésként azzal zárul, hogy Románia nem üzemanyaghiánnyal küzd, hanem árkockázattal. A globális olajpiac, a regionális ellátási zavarok és a hazai adópolitika együtt olyan környezetet teremt, amelyben a dízel ára könnyen tovább emelkedhet. A következő hetekben eldől, hogy a mostani 8,2 lejes átlagár átmeneti, vagy egy új, tartós árszint kezdete.