Viseletmustra. Bogya Anna, Lelik Berta és Haraklányi Mária a népviseletvarró tanfolyam krasznai állomásán
Fotó: Facebook.com/SzIT
Hagyományápolás, a kulturális örökség megőrzésének, illetve továbbadásának céljával tartottak népviseletvarró tanfolyamot Krasznán. A szervezők év végéig Szilágy megye több településére és a szomszédos megyékre is szeretnék kiterjeszteni a kezdeményezést.
2019. május 18., 13:192019. május 18., 13:19
Véget ért a Szilágy megyei Krasznán a Varrd magad a viseleted! elnevezésű népviseletvarró tanfolyam. Egy hónapon át hetente két alkalommal, pénteken és szombaton összegyűltek a lányok, asszonyok elsajátítani azt a tudást, ami jóval több, mint megvarrni egy átlagos ruhadarabot – mondta el megkeresésünkre Bogya Anna, a program főszervezője.
Az RMDSZ nőszervezetének ifjúságért felelős alelnöke hozzátette, a viseletvarrásnak számos olyan praktikája van – ráncok, fodrok, piék –, amit
Így volt ez Krasznán is, ahol a 88 éves Haraklányi Mária (Mari néni) – aki édesanyjától és nagymamájától tanulta ezt a „szakmát” – hétről hétre, lépésről lépésre megtanította az alapismereteket annak a 22 lelkes jelentkezőnek, akik számára fontos a hagyományápolás, a kulturális örökség megőrzése, illetve továbbadása.
– fogalmazott a kezdeményező, aki maga is lelkesen részt vett a tanfolyamon, és megvarrta saját viseletét. Kifejtette, napjainkban egyre kevesebben hordanak már népviseletet, Krasznán nagyon kevesen varrnak ilyen ruhákat, és azt is inkább az idősek, így született meg az ötlet, hogy indítsanak egy népviseletvarró tanfolyamot. A Csoóri Sándor Alaphoz benyújtott pályázat megnyerése után varrógépeket, megfelelő felszereléseket, anyagokat vásároltak, és gőzerővel nekiláttak a munkának.
A legelső találkozás alkalmával Mari néni és Lelik Berta, a Petőfi Sándor Művelődési Ház kulturális referense, a helyi Bokréta néptáncegyüttes vezetője bemutatta külön-külön a krasznai népviselet darabjait, elmesélték, hogy mitől krasznai egy viselet, ezt követően pedig Boros András szakszerű segítségével üzembe is helyezték a varrógépeket. Az újoncok hamar megtanulták, hogyan kell befűzni a cérnát, hogyan kell spulnizni, és rövidesen már nagy odaadással készültek a pendelyek, alsószoknyák, szoknyák, kötények, lengyelingek, végül pedig a zsinóros mellények.
A tanfolyamon részt vevő krasznai nők húsvét vasárnapján a most készült viseleteikben vettek részt az istentiszteleten.
A műhely jelenlegi állomása Szilágybagos, ahol május elején indult el a négy héten át tartó tanfolyam, majd Szilágyballa és Perecsen következik. A szervezők év végéig több Szilágy megyei településre és a szomszédos megyékre is szeretnék kiterjeszteni a projektet, hogy minél több helyen felelevenedjék a hagyományokból formálódó mesterség, és nehogy örökre elvesszen a hosszú évtizedek alatt felgyülemlett értékes tudás. A listát a részletes programtervvel a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács Facebook-oldalán követhetik nyomon az érdeklődők.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
szóljon hozzá!