2012. március 21., 13:472012. március 21., 13:47
A Norvég Tudományos Akadémia Szemerédi Endrét a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és ergodikus elméletre gyakorolt „mély és tartós” befolyása elismeréseként részesítette a matematika Nobel-díjaként számon tartott Abel-díjban – jelentette be Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke.
Mint a díjbizottság közleményében olvasható a magyar matematikus május 22-én Oslóban, Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át az elismerést. Az Abel-díj, amely kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés, 6 millió norvég korona (3 435 000000 lej) pénzjutalommal jár.
Szemerédi Endre 1940. augusztus 21-én született Budapesten. Az ELTE Természettudományi Karán matematikusként végzett 1965-ben. Az MTA Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársaként, később főmunkatársaként, tudományos tanácsadójaként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott.
Az 1980-as évektől több amerikai egyetemen volt vendégkutató és vendégprofesszor, 1990-ben a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást. 1970-ben Moszkvában védte meg a kandidátusi, később Budapesten az akadémiai doktori értekezését. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett.
Kutatási területe a kombinatorika, a számelmélet és az algoritmuselmélet, nevezetes eredménye Erdős és Turán sejtésének bizonyítása. Szemerédi Endre a Rényi-díj (1973), a Pólya-díj (1975), az MTA Matematikai Díj (1978) és az Akadémiai Díj (1979) után rangos nemzetközi díjakat is magáénak mondhat. 2008-ban ítélték oda neki az amerikai Leroy P. Steele-díjat és a svéd Rolf Schock-díjat, 2010 óta tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának (American National Academy of Sciences).
| Az Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították. Abel kivételes tehetségű és gondolkodású matematikus volt, aki kimagasló eredményeket ért el a sorok, az algebrai egyenletek, valamint az elliptikus és hiperbolikus függvények elmélete terén. Az algebrai egyenletek vizsgálata közben lerakta a csoportelmélet alapjait: a kommutatív csoportokat róla nevezték el Abel-csoportoknak. 1824-ben Abel – az olasz Paolo Ruffini hasonló tárgyú munkáját nem ismerve – bebizonyította, hogy az általános ötödfokú egyenlet csupán a négy alapművelettel és gyökvonással nem oldható meg. Bár nevét több matematikai fogalom és tétel viseli, a szakmai elismerést nem érhette meg: 27 éves korában bekövetkezett halála után két nappal érkezett meg a levél, amelyben professzornak hívták meg a Berlini Egyetemre. Abel születésének századik évfordulóján, 1902-ben hazájában nagyszabású ünnepségsorozattal tisztelegtek emléke előtt, ekkor merült fel a nevét viselő nemzetközi díj megalapításának gondolata. II. Oszkár svéd király támogatásával Carl Stormer és Ludvig Sylow matematikusok kidolgozták ugyan a díj odaítélésének szabályzatát, de a svéd-norvég perszonálunió 1905-ös felbomlása miatta a terv nem valósult meg, a frissen függetlenné vált Norvégia egymagában nem tudta vállalni a kitüntetés anyagi finanszírozását. A gondolatot csak 2000-ben elevenítették fel újra, és egy évvel később Norvégia bejelentette, hogy 200 millió norvég korona alaptőkével létrehozzák az Abel Alapítványt, és a nagy matematikus halálának 200. évfordulójától kiosztják az Abel-díjakat. Az alapítvány pénzügyeiért a Norvég Tudományos Akadémia által kinevezett öttagú kuratórium felelős, a kitüntetés odaítélésére a szintén az akadémia által kinevezett, neves norvég és külföldi matematikusokból álló öttagú bizottság tesz javaslatot. A hatmillió norvég koronával (mintegy 230 millió forinttal) járó kitüntetést végül 2003-ban ítélték oda először. Az Abel-díj eddigi kitüntetettjei: |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok