2012. március 21., 13:472012. március 21., 13:47
A Norvég Tudományos Akadémia Szemerédi Endrét a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és ergodikus elméletre gyakorolt „mély és tartós” befolyása elismeréseként részesítette a matematika Nobel-díjaként számon tartott Abel-díjban – jelentette be Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke.
Mint a díjbizottság közleményében olvasható a magyar matematikus május 22-én Oslóban, Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át az elismerést. Az Abel-díj, amely kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés, 6 millió norvég korona (3 435 000000 lej) pénzjutalommal jár.
Szemerédi Endre 1940. augusztus 21-én született Budapesten. Az ELTE Természettudományi Karán matematikusként végzett 1965-ben. Az MTA Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársaként, később főmunkatársaként, tudományos tanácsadójaként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott.
Az 1980-as évektől több amerikai egyetemen volt vendégkutató és vendégprofesszor, 1990-ben a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást. 1970-ben Moszkvában védte meg a kandidátusi, később Budapesten az akadémiai doktori értekezését. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett.
Kutatási területe a kombinatorika, a számelmélet és az algoritmuselmélet, nevezetes eredménye Erdős és Turán sejtésének bizonyítása. Szemerédi Endre a Rényi-díj (1973), a Pólya-díj (1975), az MTA Matematikai Díj (1978) és az Akadémiai Díj (1979) után rangos nemzetközi díjakat is magáénak mondhat. 2008-ban ítélték oda neki az amerikai Leroy P. Steele-díjat és a svéd Rolf Schock-díjat, 2010 óta tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának (American National Academy of Sciences).
| Az Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították. Abel kivételes tehetségű és gondolkodású matematikus volt, aki kimagasló eredményeket ért el a sorok, az algebrai egyenletek, valamint az elliptikus és hiperbolikus függvények elmélete terén. Az algebrai egyenletek vizsgálata közben lerakta a csoportelmélet alapjait: a kommutatív csoportokat róla nevezték el Abel-csoportoknak. 1824-ben Abel – az olasz Paolo Ruffini hasonló tárgyú munkáját nem ismerve – bebizonyította, hogy az általános ötödfokú egyenlet csupán a négy alapművelettel és gyökvonással nem oldható meg. Bár nevét több matematikai fogalom és tétel viseli, a szakmai elismerést nem érhette meg: 27 éves korában bekövetkezett halála után két nappal érkezett meg a levél, amelyben professzornak hívták meg a Berlini Egyetemre. Abel születésének századik évfordulóján, 1902-ben hazájában nagyszabású ünnepségsorozattal tisztelegtek emléke előtt, ekkor merült fel a nevét viselő nemzetközi díj megalapításának gondolata. II. Oszkár svéd király támogatásával Carl Stormer és Ludvig Sylow matematikusok kidolgozták ugyan a díj odaítélésének szabályzatát, de a svéd-norvég perszonálunió 1905-ös felbomlása miatta a terv nem valósult meg, a frissen függetlenné vált Norvégia egymagában nem tudta vállalni a kitüntetés anyagi finanszírozását. A gondolatot csak 2000-ben elevenítették fel újra, és egy évvel később Norvégia bejelentette, hogy 200 millió norvég korona alaptőkével létrehozzák az Abel Alapítványt, és a nagy matematikus halálának 200. évfordulójától kiosztják az Abel-díjakat. Az alapítvány pénzügyeiért a Norvég Tudományos Akadémia által kinevezett öttagú kuratórium felelős, a kitüntetés odaítélésére a szintén az akadémia által kinevezett, neves norvég és külföldi matematikusokból álló öttagú bizottság tesz javaslatot. A hatmillió norvég koronával (mintegy 230 millió forinttal) járó kitüntetést végül 2003-ban ítélték oda először. Az Abel-díj eddigi kitüntetettjei: |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Látogatottsági adatok