Hirdetés

Sláger lehet a legszebb erdélyi dalokból: fesztiválokon kapott fellépési lehetőséget a Vecker, illetve Simó Annamari és zenekara

•  Fotó: Kőmíves István

Fotó: Kőmíves István

Személyes történeketek, emberek közötti kapcsolatok ihlették a Hosszú évek óta, illetve a Pillantás című szerzeményeket, amelyeket Erdély legszebb dalainak választottak november 11-én Kolozsváron. A székelyudvarhelyi Simó Annamari, illetve a marosvásárhelyi Vecker együttes frontembere, Nemes Tibor tapasztalataikról, terveikről számoltak be lapunknak.

Bede Laura

2017. november 21., 21:082017. november 21., 21:08

– Már több saját dalotok megjelent, illetve számos helyen felléptetek, zenekarotok neve pedig még ismertebbé vált, amikor nyertetek a Legszebb Erdélyi Magyar Dal gáláján. Honnan indult a zenekar, ki tette le az alapjait?

– Simó Annamari: A zenekar 2016-os megalakulása előtt én már több formációban énekeltem. Erdélyi, felvidéki és magyarországi zenészekkel közösen több saját dalt alkottunk, és Horváth Ádám balassagyarmati dobosnak köszönhetően kiadtuk az első, Ami átvisz című lemezemet.

Hirdetés

A távolság miatt nagyon nehéz volt megszervezni a koncerteket, ezért létrehoztam egy helyi zenekart.

Nagyon örülök annak, hogy ilyen tehetséges fiúkat – Debreczi Norbert dobost, Hadnagy Attila basszusgitárost, Nagy Mihály gitárost, Tamás Zalán billentyűst – találtam itthon, mert azt hiszem, hogy ugyanazzal a minőséggel tudunk tovább zenélni, mint a felvidéki együttessel. Mi főként pop-rock stílusú zenét játszunk, és ezt szeretnénk a jövőben is.

– Nemes Tibor: A zenekart 2011-ben alapítottuk két jó barátommal, Pethő Csabával és Máthé Péterrel. A Vecker nevet egy kora reggel találtam ki, amikor jó volt a vekkerre ébredni. A jelenlegi felállásban hatan vagyunk – én, Iszlai Tamás dobos, Pethő Csaba gitáros, Máthé Péter zongorista, Simó Péter basszusgitáros és Szász Hunor gitáros –, az együttes „professzionális működését” 2013-tól számolom, azóta adunk ki saját dalokat, videóklipeket. Úgy gondolom, hogy

attól az évtől alkotunk egy olyan egységet, amellyel többféle színpadon meg tudjuk állni a helyünket.

A dalainkban jelen vannak a rock-, funky-, dzsesszelemek, de főként magyar nyelvű popzenét játszunk.

– Mi ösztönzött arra, hogy jelentkezzetek a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázatra? Mi alapján választották ki, hogy melyik dallal neveztek be?

– S. A.: Én egy kicsit szkeptikus vagyok a tehetségkutatókkal kapcsolatban, mert az X-Faktorban csalódás ért. Azt hittem, hogy ez a program is hasonlóan működik, de itt tényleg csak az számított, hogy mit viszünk a gálára, és milyenek vagyunk. Nekünk akkora élmény volt, hogy az úton hazafelé végig csak erről beszéltünk. A Hosszú évek óta című dalunkat azért választottuk, mert a szabályzat alapján a 25 év fölötti kategóriába benevezett szerzemény az elmúlt egy évben kellett hogy megjelenjen. Ezt láttam hitelesebbnek, ez egy szerelmes hangvételű, sokatmondó dal.

Nemes Tibor •  Fotó: Kőmíves István Galéria

Nemes Tibor

Fotó: Kőmíves István

– N. T.: Ez spontán döntés volt a részünkről, a jelentkezési határidő utolsó tíz percében neveztem be a 25 év alatti kategóriába a zenekart, a többiek nem is tudtak róla. Több szerzeményünket is beküldtem, és ezek közül választották ki a Pillantás című dalunkat. Nagyon örülök, hogy jelentkeztünk, megtiszteltetés volt részt venni a programban, illetve, hogy a szervezők azt gondolták helyünk van ezen a versenyen.

– Hogyan jött létre ez a dal, mi ihlette, van-e bármilyen története?

– S. A.: Épp Balassagyarmaton vettünk fel néhány dalt Horváth Ádámmal, és pihenésképpen kiültünk a hintára. Ádámnak volt egy dalötlete, gyorsan kihozta a gitárt, és eljátszotta a refrént: Tudod, nem meséltem róla, de hosszú évek óta... Aztán elkezdtünk gondolkozni, hogy mit tudnánk kihozni ebből. Szabó Előd, a Titán együttes frontembere befejezte a dalszöveget, és ezzel a hármas együttműködéssel megszületett a nyertes dal.

– N. T.: A dal egy pillanatot rögzít: két egymásnak szimpatikus személy összenéz, és mindketten önmagukat látják a másikban. A dal szerzője, Pethő Csaba ezt több perspektívából írja körül. Amúgy érdekes választ adni erre a kérdésre, mert

általában azt szoktam mondani, hogy mindenki döntse el maga, hogy miről szól a dal. Nem szeretek értelmezési határt szabni vagy utasítást adni a dalhoz, mert akkor nem indulhat nulláról a hallgató.

– A nyeremények között számos fellépési, illetve stúdiófelvétel-készítési lehetőség szerepel. Mikor kezditek a szervezkedést, tervek kialakítását, gyakorlást?

– S. A.: Teljes gőzzel készülünk a jövő évre, szeretnénk új dalokat létrehozni. Én december 9-én fellépek Budapesten, és úgy terveztem, hogy utána egyből elmegyek Felvidékre, ahol Horváth Ádámmal és Kis Kristóffal tartok szakmai megbeszélést. Ők nagyon tapasztaltak a dalszövegírásban, ezért valószínűleg sok hasznos tanácsot adnak majd, ami segít abban, hogy minél több saját dalunk legyen.

– N. T.: Az a terv, hogy leülünk és megbeszéljük a folytatást, a 2018-as programot.

Jelenleg elkezdődött a próbafolyamat a tízállomásos romániai, karácsonyi turnénkra.

Gyakorolni mindenképpen fogunk, és nemcsak azért, mert fellépési lehetőségeket kaptunk, hanem mert szükséges ahhoz, hogy működjék a zenekar, jól játszunk, és hogy színpadképesek legyünk.

– Hogyan egyeztetitek össze a programotokat, milyen gyakran sikerül próbálni?

– S. A.: A próbákat általában akkor szervezzük, amikor a dobosunk haza tud jönni Székelyudvarhelyre, vagy a fellépések köré építjük. Időközben mindenki gyakorol otthon, fejleszti a zenei tudását.
– N. T.: A zenekar három tagja Budapesten él, ketten Kolozsváron, és egy személy Marosvásárhelyen. Nekem sok zenei munkám van Erdélyben, ezért a dobosunkkal és gitárosunkkal nagyon gyakran jövünk haza Pestről. Összeegyeztetjük a programunkat, és ilyenkor öt-hat órát próbálunk folyamatosan.

Szerintem most egy olyan tanulási, fejlődési időszakban vagyunk, amikor áldozatot kell hoznunk, és kompromisszumokat kötnünk annak érdekében, hogy meg tudjuk valósítani a próbákat.

– Milyen hosszú távú célokat tűzött ki maga elé a zenekar. Hol látjátok magatokat a következő 5-10 évben az erdélyi magyar zenei palettán?

Simó Annamari •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Simó Annamari

Fotó: Pál Árpád

– S. A.: Szerintem az lesz a legnagyobb lépés, ha sikerül összehozni egy önálló lemezt, amely valamilyen szinten közismertté válik. Számunkra már az is nagyon fontos lenne, ha a dalainkat erdélyi eseményeken vagy a hazai rádiókban játszanák.

Ebben a szakmában az egyik legnehezebb feladat, hogy megszerettesd a saját dalaidat a közönséggel, hogy legyen egy sláger, amiről csak az adott zenekar jut eszébe az embereknek – az lenne a cél, hogy ezt mi is elérjük.

– N. T.: Jövőre új dalokat írunk, videóklipeket forgatunk, és megpróbálunk minél több koncertet adni. Szeretnénk minél nagyobb hallgatóságot megszólítani, de célközönségünknek mindenképp a magyar fiatalokat tekintjük.

Nagyon kellemes meglepetést ért egy segesvári fesztiválon, ahol németek, japánok, kínaiak, románok, cigányok és magyarok is voltak a koncertünkön. Itt azt tapasztaltam, hogyha a közönség intellektuális, akkor nem számít, hogy milyen nyelven énekelünk,

mert a zene válik fontossá, az üzenet, amit a dalainkkal közvetítünk, illetve a show, hogy mennyire tudjuk bevonni az embereket. A kolozsvári gálán a zsűri kritikaként fogalmazta meg, hogy még nem alakult ki egy sajátos zenei stílusunk, és ezzel egyetértek, mert csak húszévesek vagyunk. Viszont sajátosnak mondható, vagy legalábbis én azt tűztem ki célul, hogy ne csak adjunk egy koncertet, hanem vonjuk be a közönséget is, és romboljuk le azt a falat, amely a közönség és a zenekar között van. Megpróbálunk minél profibban, lelkesebben zenélni, több munkát belefektetni, de a pályafutásunk az embereken és a kitartásunkon múlik. A jövőben a legnagyobb színpadokon szeretnénk megjelenni többezres, csápoló közönség előtt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 28., vasárnap

Ünnepi ételpazarlás: csökkenthető, ha tudjuk, hogy a maradék nem mindig hulladék

Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.

Ünnepi ételpazarlás: csökkenthető, ha tudjuk, hogy a maradék nem mindig hulladék
Hirdetés
2025. december 27., szombat

Az alma dicsérete. Nemcsak édességek, hanem saláták, sós étkek összetevője, sőt ennél is több

Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.

Az alma dicsérete. Nemcsak édességek, hanem saláták, sós étkek összetevője, sőt ennél is több
2025. december 26., péntek

A halálos medvetámadások hatására egyre kelendőbb a medvehús a japán éttermekben

Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.

A halálos medvetámadások hatására egyre kelendőbb a medvehús a japán éttermekben
2025. december 25., csütörtök

Ünnepi bőség – öröm vagy csapdahelyzet? Ne együk-igyuk magunkat betegre

Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.

Ünnepi bőség – öröm vagy csapdahelyzet? Ne együk-igyuk magunkat betegre
Hirdetés
2025. december 25., csütörtök

Rugón mozgó paradicsommadarak, szultánkenyér, jótékonysági bazárok: ilyen volt a karácsony Kolozsváron százötven éve

Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.

Rugón mozgó paradicsommadarak, szultánkenyér, jótékonysági bazárok: ilyen volt a karácsony Kolozsváron százötven éve
2025. december 24., szerda

„Azon az estén valami történik a szívünkben, én mindig azt érzem, egyszerűen megváltozom”. Udvarhelyszéki kisdiákok karácsonyi kívánságai

Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.

„Azon az estén valami történik a szívünkben, én mindig azt érzem, egyszerűen megváltozom”. Udvarhelyszéki kisdiákok karácsonyi kívánságai
2025. december 23., kedd

Újévi „zenei párbaj” a 100 Tagú Cigányzenekarral Kolozsváron

Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.

Újévi „zenei párbaj” a 100 Tagú Cigányzenekarral Kolozsváron
Hirdetés
2025. december 22., hétfő

Románia európai utolsó az intelligenciaszint terén is, kipróbálható az IQ-teszt

Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.

Románia európai utolsó az intelligenciaszint terén is, kipróbálható az IQ-teszt
2025. december 20., szombat

Országházi Gyermekkarácsony: erdélyi apróságok is megcsodálták a Parlamentet

Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.

Országházi Gyermekkarácsony: erdélyi apróságok is megcsodálták a Parlamentet
2025. december 20., szombat

Szörnyethalt egy román hegymászó a világ legmagasabb vulkánján

Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.

Szörnyethalt egy román hegymászó a világ legmagasabb vulkánján
Hirdetés
Hirdetés