2010. március 24., 08:572010. március 24., 08:57
A vulkánkitörés által megsemmisített Pompejiben egy taverna maradt meg a legjobb állapotban, de az épület sokáig zárva volt a látogatók előtt, hogy megóvják a további károsodástól. A feltárások és állagmegóvás befejeztével azonban hamarosan a nagyközönség is megismerheti, hogyan nézett ki egy tipikus római kori gyorsétkezde.
A helyreállított taverna küszöbét elsőként háromszáz meghívott vendég léphette át vasárnap, akiknek hamisítatlan ókori étkeket szolgáltak fel. Az utolsó vendégek, akik 1931 évvel ezelőtt az L alakú pult előtt állva kapták be az ebédjüket az ókori város leghíresebb thermopoliumában, azaz borkimérésében, ahol meleg vízzel elegyítették az italt, a ház specialitását – a grillezett mézes sajtot – fogyasztották. Vetutius Placidus thermopoliuma a város főutcáján, a Via dell’Abbodanzán állt. Tipikus római kori gyorsétterem volt: a vendégek beléptükkor elsőként a gazdagon díszített pultot pillantották meg, amelybe több kerek lyukat vágtak, ezekben sorakoztak az étkekkel teli edények.
A régészek az egyik ilyen edényben pénzérméket találtak, becslésük szerint a taverna kétnapi bevételét rejtette el az egykori tulajdonos, mielőtt elmenekült volna a városból. Annamaria Ciarallo biológus szerint, aki részt vesz a Pompejiben zajló kutatásokban, a korabeli népesség étrendje főleg gabonafélékből, zöldségekből, sajtból és halból állt, hús ritkán került az asztalukra. A taverna látogatói közül épp csak beugrottak, becsomagoltatták a kiszemelt ételt, majd rohantak tovább, napi ügyes-bajos dolgaikat intézve, menet közben bekapva egy-egy falatot.
Pompeji élvhajhász lakosai azonban mindennek ellent tudtak állni, csak a kísértésnek nem: a taverna igazi különlegességei a kalóriadús édességek voltak, amelyeket mézből és ricottából készítették. E fogások kései utódait kínálják az édesszájúaknak a közeli Nápoly kávézóiban. Azokat, akik kényelmesen szerettek étkezni, a tricliniumban, vagyis az ebédlőteremben várta terülj-terülj asztalkám. Itt kereveteken fekve, félkönyökre támaszkodva fogyasztották el az ínycsiklandó étkeket. A triclinium freskói Agénór türoszi király leányának, a szépséges Európé és a bikaalakot öltő Zeusz történetét mesélik el. Helyreállították a larariumot, a házi szentélyt, amelynek freskói a családi tűzhely őrzőit ábrázolják, valamint Merkúrt, a kereskedelem és Dionüszoszt, a bor istenét jelenítik meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok