Hirdetés

Reneszánszát éli a csipke

Az udvarhelyszéki székelyszentkirályi Berze Katalin kézimunkái a tengerentúlra is eljutottak. A csipkéről a legtöbb embernek az a horgolt terítő jut eszébe, ami a múlt század polgári otthonainak elmaradhatatlan díszítő kelléke volt. Dédanyáink, nagyanyáink otthonában a fotel háttámláit, asztalokat, polcokat ékesítettek vele, később még a lemezjátszó, rádió, sőt a televízió tetejére is jutott belőle. A 20. század végére viszont csaknem kiment divatból, mert egyre kevesebb lánynak, aszszonynak futotta az idejéből a kézimunkázásra, és mert kiszorította a gépi technikával készült olcsó csecsebecse. A 21. század elején ellenben újra reneszánszát éli a csipke, és egyre drágább, keresettebb a minőségi, egyedi kézimunka.

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2007. augusztus 10., 00:002007. augusztus 10., 00:00

A csipkének két fajtája van: a varrt és a vert csipke. A varrott csipke Itáliából terjedt el, és egy tűvel készül, rendszerint fehér fonalból. A vert csipke vagy klöpli Flandriából származik, és készítésmódjában merőben eltér a varrott csipkétől. A vert csipkét kerek vagy henger alakú párnára tűzött minta alapján több orsó alakú verőpálca segítségével, gombostűk köré fonva, szőve készítik. Ez utóbbi technika alapos ismerője és művelője a székelyszentkirályi Berze Katalin, aki visszatérő vendége a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont Táltos-, illetve Gránátalma kézművestáborainak. Boszorkányos fürgeséggel, könnyedén dobálja innen-oda, aztán vissza, keresztül-kasul az általa botókának nevezett verőpálcákat a gombostűvel körülhatárolt minták mentén. Ha pedig bárki megkérdi tőle, nem tart-e attól, hogy eltéveszti, nemes egyszerűséggel válaszol: „magamagát mutatja, nem lehet eltéveszteni.” Vagyis Kati néninek annyira „ujjaiban van a minta”, hogy még a gyanúja sem merülhet fel a tévedésnek. A könnyedség, a jártasság és a fürgeség mögött viszont rengeteg munka van.

A hatvan év fölötti Berze Katalin nyolcévesen édesanyja útmutatásai alapján kezdte tanulni a csipkeverés fortélyait. „Akkoriban nem volt annyi szórakozási lehetőségünk, ami elvonta volna a figyelmünket. Dolgozni kellett” – magyarázta, miközben ujjai továbbra is jártak, mint a motolla. Azt is elmondta, hogy szülőfalujába, Székelyszentkirályra még az első világháború előtt „egy Szabó nevezetű plébános hozatott idegenből két csipkeverőasszonyt, tanítsák meg a lányokat csipkét verni, hogy ne menjenek Bukarestbe szolgálni.”

A faluban azóta többen is foglalkoznak csipkeveréssel, az iskolában is tanítják kézimunka órán. A leheletfinom csipkének pedig van keletje, Kati néni kézimunkái a tengerentúlra is eljutottak. „Nem a pénzes emberek vásárolják, hanem azok, akik értékelik” – fejtegette a csipkeverőasszony, aki arra is kitért, hogy most már unokáinak tanítgatja a mesterség fortélyait. n

Már az Árpád-korban is viselték

A csipke apró mintás textília, sajátossága, hogy a mintát nem a kész anyagra viszik rá utólag, hanem a textil készítése közben jön létre. A csipke – ellentétben a ruhának való szövetekkel vagy a kárpittal – kimondottan díszítő célokat szolgált, és először az öltözködésben kapott szerepet. Régészeti kutatások alapján derítették ki, hogy az uralkodók asszonyai már az Árpád-korban csipkeszerű anyagból készült, áttört aranyfonállal varrt főkötőt viseltek. A csipkét az itáliai reneszánsz indította világhódító útjára, a pompa városából, Velencéből. Kezdetben egyszerű, geometrikus mintájú darabok készültek, a 16. századtól viszont egyre gyakoribbak a leveles, virágos motívumok, emberi alakok, illetve állati figurák is a díszítmények között. A csipke hamar meghódította a francia királyi udvart, ebben jelentős szerepe volt a két Medici királynénak. Colbert, a Napkirály, XIV. Lajos pénzügyminisztere 1665-ben külföldről hozatott mesterekkel királyi manufaktúrát alapított a csipkekészítésnek.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés