A csipkének két fajtája van: a varrt és a vert csipke. A varrott csipke Itáliából terjedt el, és egy tűvel készül, rendszerint fehér fonalból. A vert csipke vagy klöpli Flandriából származik, és készítésmódjában merőben eltér a varrott csipkétől. A vert csipkét kerek vagy henger alakú párnára tűzött minta alapján több orsó alakú verőpálca segítségével, gombostűk köré fonva, szőve készítik. Ez utóbbi technika alapos ismerője és művelője a székelyszentkirályi Berze Katalin, aki visszatérő vendége a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont Táltos-, illetve Gránátalma kézművestáborainak. Boszorkányos fürgeséggel, könnyedén dobálja innen-oda, aztán vissza, keresztül-kasul az általa botókának nevezett verőpálcákat a gombostűvel körülhatárolt minták mentén. Ha pedig bárki megkérdi tőle, nem tart-e attól, hogy eltéveszti, nemes egyszerűséggel válaszol: „magamagát mutatja, nem lehet eltéveszteni.” Vagyis Kati néninek annyira „ujjaiban van a minta”, hogy még a gyanúja sem merülhet fel a tévedésnek. A könnyedség, a jártasság és a fürgeség mögött viszont rengeteg munka van.
A hatvan év fölötti Berze Katalin nyolcévesen édesanyja útmutatásai alapján kezdte tanulni a csipkeverés fortélyait. „Akkoriban nem volt annyi szórakozási lehetőségünk, ami elvonta volna a figyelmünket. Dolgozni kellett” – magyarázta, miközben ujjai továbbra is jártak, mint a motolla. Azt is elmondta, hogy szülőfalujába, Székelyszentkirályra még az első világháború előtt „egy Szabó nevezetű plébános hozatott idegenből két csipkeverőasszonyt, tanítsák meg a lányokat csipkét verni, hogy ne menjenek Bukarestbe szolgálni.”
A faluban azóta többen is foglalkoznak csipkeveréssel, az iskolában is tanítják kézimunka órán. A leheletfinom csipkének pedig van keletje, Kati néni kézimunkái a tengerentúlra is eljutottak. „Nem a pénzes emberek vásárolják, hanem azok, akik értékelik” – fejtegette a csipkeverőasszony, aki arra is kitért, hogy most már unokáinak tanítgatja a mesterség fortélyait. n
Már az Árpád-korban is viselték
A csipke apró mintás textília, sajátossága, hogy a mintát nem a kész anyagra viszik rá utólag, hanem a textil készítése közben jön létre. A csipke – ellentétben a ruhának való szövetekkel vagy a kárpittal – kimondottan díszítő célokat szolgált, és először az öltözködésben kapott szerepet. Régészeti kutatások alapján derítették ki, hogy az uralkodók asszonyai már az Árpád-korban csipkeszerű anyagból készült, áttört aranyfonállal varrt főkötőt viseltek. A csipkét az itáliai reneszánsz indította világhódító útjára, a pompa városából, Velencéből. Kezdetben egyszerű, geometrikus mintájú darabok készültek, a 16. századtól viszont egyre gyakoribbak a leveles, virágos motívumok, emberi alakok, illetve állati figurák is a díszítmények között. A csipke hamar meghódította a francia királyi udvart, ebben jelentős szerepe volt a két Medici királynénak. Colbert, a Napkirály, XIV. Lajos pénzügyminisztere 1665-ben külföldről hozatott mesterekkel királyi manufaktúrát alapított a csipkekészítésnek.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.