A csipkének két fajtája van: a varrt és a vert csipke. A varrott csipke Itáliából terjedt el, és egy tűvel készül, rendszerint fehér fonalból. A vert csipke vagy klöpli Flandriából származik, és készítésmódjában merőben eltér a varrott csipkétől. A vert csipkét kerek vagy henger alakú párnára tűzött minta alapján több orsó alakú verőpálca segítségével, gombostűk köré fonva, szőve készítik. Ez utóbbi technika alapos ismerője és művelője a székelyszentkirályi Berze Katalin, aki visszatérő vendége a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont Táltos-, illetve Gránátalma kézművestáborainak. Boszorkányos fürgeséggel, könnyedén dobálja innen-oda, aztán vissza, keresztül-kasul az általa botókának nevezett verőpálcákat a gombostűvel körülhatárolt minták mentén. Ha pedig bárki megkérdi tőle, nem tart-e attól, hogy eltéveszti, nemes egyszerűséggel válaszol: „magamagát mutatja, nem lehet eltéveszteni.” Vagyis Kati néninek annyira „ujjaiban van a minta”, hogy még a gyanúja sem merülhet fel a tévedésnek. A könnyedség, a jártasság és a fürgeség mögött viszont rengeteg munka van.
A hatvan év fölötti Berze Katalin nyolcévesen édesanyja útmutatásai alapján kezdte tanulni a csipkeverés fortélyait. „Akkoriban nem volt annyi szórakozási lehetőségünk, ami elvonta volna a figyelmünket. Dolgozni kellett” – magyarázta, miközben ujjai továbbra is jártak, mint a motolla. Azt is elmondta, hogy szülőfalujába, Székelyszentkirályra még az első világháború előtt „egy Szabó nevezetű plébános hozatott idegenből két csipkeverőasszonyt, tanítsák meg a lányokat csipkét verni, hogy ne menjenek Bukarestbe szolgálni.”
A faluban azóta többen is foglalkoznak csipkeveréssel, az iskolában is tanítják kézimunka órán. A leheletfinom csipkének pedig van keletje, Kati néni kézimunkái a tengerentúlra is eljutottak. „Nem a pénzes emberek vásárolják, hanem azok, akik értékelik” – fejtegette a csipkeverőasszony, aki arra is kitért, hogy most már unokáinak tanítgatja a mesterség fortélyait. n
Már az Árpád-korban is viselték
A csipke apró mintás textília, sajátossága, hogy a mintát nem a kész anyagra viszik rá utólag, hanem a textil készítése közben jön létre. A csipke – ellentétben a ruhának való szövetekkel vagy a kárpittal – kimondottan díszítő célokat szolgált, és először az öltözködésben kapott szerepet. Régészeti kutatások alapján derítették ki, hogy az uralkodók asszonyai már az Árpád-korban csipkeszerű anyagból készült, áttört aranyfonállal varrt főkötőt viseltek. A csipkét az itáliai reneszánsz indította világhódító útjára, a pompa városából, Velencéből. Kezdetben egyszerű, geometrikus mintájú darabok készültek, a 16. századtól viszont egyre gyakoribbak a leveles, virágos motívumok, emberi alakok, illetve állati figurák is a díszítmények között. A csipke hamar meghódította a francia királyi udvart, ebben jelentős szerepe volt a két Medici királynénak. Colbert, a Napkirály, XIV. Lajos pénzügyminisztere 1665-ben külföldről hozatott mesterekkel királyi manufaktúrát alapított a csipkekészítésnek.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
A téli hónapok gasztronómiája nehezen képzelhető el savanyú káposzta nélkül: aki nem maga teszi el, az megvásárolja a piacon vagy a nagyáruházakban. A sokoldalúan felhasználható, méltán népszerű vitaminbombát a világ számos pontján ismerik.
Egy kutyafalka négy autót rongált meg Aradon, belemartak a gépkocsik karosszériájába, darabokat téptek le azokból. Feltehetően az autókban rejtőző macskák miatt viselkedtek agresszíven az ebek, amelyek közt kóbor kutyák is voltak.