Nagyszabású művelet. Az amerikai légierő az izraeliekkel közösen folyamatosan semmisíti meg az iráni rezsimhez kapcsolódó célpontokat
Fotó: Pixabay
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
2026. március 04., 08:472026. március 04., 08:47
2026. március 04., 08:532026. március 04., 08:53
„Az Izraeli Védelmi Erők széles körű csapáshullámot indítottak az iráni terrorrezsim indítóállásai, légvédelmi rendszerei és további infrastruktúrája ellen” – írta az Izraeli Védelmi Erők a Telegramon.
A hadsereg azt is bejelentette, hogy megölte az iráni Kudsz Erők libanoni parancsnokát, Daúd Ali Zadehet.
A Kudsz az Iráni Forradalmi Gárda egyik ága.
Eközben Irán folytatta az Egyesült Államok szövetségesének számító környező arab országok elleni támadásokat.
Az Egyesült Államokban működő Emberi Jogi Aktivista Hírügynökség (HRANA) szerint szombat óta 1097 civil esett a támadások áldozatául Iránban.
Rakétákat lőttek ki Libanonból is, amelynek területén Izrael az Iránnal szövetségez Hezbollah terrorszervezet állásait támadja.
Kuvaitban egy lelőtt iráni támadóeszköz lehulló darabjai lakott övezetre zuhantak, a lehulló roncsok megöltek egy 11 éves kislányt.
A kuvaiti légierő több támadóeszközt is lelőtt.
Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma közölte, hogy lelőtt két manőverező rakétát a főváros, Rijád fölött, emellett kilenc drónt is megsemmisítettek.
A beszámolók szerint hétfőn
A szaúdi kormány közölte: az ország mindent megtesz a biztonsága és állampolgárai megvédése érdekében, és készen áll minden késességét mozgósítani, hogy támogassa a szövetséges országokat, hogy reagáljanak bármilyen iráni támadásra.
Az Egyesült Arab Emírségekben található Fudzsejra partjainál ismeretlen eredetű lövedék csapódott egy hajóba, a csapás nyomán a vízi jármű fémszerkezete megsérült, de nem keletkezett tűz, a víz sem szivárog be, és a legénység tagjai között sincs sérült.
Katar bejelentette: biztonsági szolgálatai sikeresen leleplezték az Iráni Forradalmi Gárda két kémsejtjét, összesen tíz személyt tartóztattak le.
Egyben azt is közölte, hogy egy iráni ballisztikus rakéta csapódott be az al-Udejd légitámaszponton, amely az Egyesült Államok legnagyobb bázisa a Közel-Keleten, de nem okozott sérüléseket.
Emellett sikeresen lelőttek egy másik ballisztikus rakétát.
Az amerikai központi parancsnokság egy X-en közzétett videóban friss információkat tett közzé az iráni katonai műveletről.
A 2003-as iraki támadások „sokkjára és ámulatára” vonatkozó összehasonlításban közölte, hogy a művelet első 24 órájában végrehajtott csapások mértéke majdnem kétszerese volt az akkorinak.
„Ma egyetlen iráni hajó sincs úton az Arab-öbölben, a Hormuzi-szorosban vagy az Ománi-öbölben” – mondta Brad Cooper magas rangú amerikai admirális.
A több mint 50 000 katonát, 200 vadászgépet, két repülőgép-hordozót és bombázót magában foglaló misszió szerint ez „az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti erőfelhalmozódását jelenti egy generáció óta”.
„Súlyosan leromboltuk Irán légvédelmét, és megsemmisítettük Irán több száz ballisztikus rakétáját, hordozórakétáját és drónját” – mondta.
Mindeközben zajlik a külföldi állampolgárok kimenekítése a konfliktusövezetből.
Közben Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán bejelentette: az Egyesült Államok fog biztosítást nyújtani a Perzsa-öbölön keresztül áthaladó tengeri kereskedelemnek.
„Azonnali hatállyal utasítottam az Egyesült Államok Fejlesztési és Finanszírozási Intézetét (DFC), hogy nagyon kedvező áron adjon politikai kockázati biztosítást és garanciákat a pénzügyi biztonság végett a Perzsa-öblön keresztül zajló tengeri kereskedelem számára, különösen ami az energiahordozók szállítását illeti. Ez minden hajózási társaság számára elérhető lesz” – írta az amerikai elnök.
Hozzátette:
„Bármi történjék is, az Egyesült Államok biztosítani fogja az energia szabad áramlását a világ számára. Az Egyesült Államok gazdasági és katonai ereje a legnagyobb a Földön, s további intézkedések várhatók” – írta.
Az elnök egyébként arról is beszélt:
Kijelentette: a művelet sikeres, és cáfolta, hogy azért szállt volna be az Egyesült Államok, mert Izrael amúgy is támadott volna.
Hozzátette: inkább ő szorította rá Izraelt, hogy támadjon.
Megjegyezte: az Egyesült Államokban élő Reza Pahlavi, az utolsó sah fia helyett inkább egy Iránban élő személyt látna szívesen az ország élén.
Trump azt is bejelentette, hogy
„Spanyolország valóban azt mondta, hogy nem használhatjuk a támaszpontjaikat” – mondta az amerikai elnök Friedrich Merz német kancellárt fogadva a Fehér Házban.
Szerinte senki sem írhatja elő az Egyesült Államoknak, hogy mit tehet és mit nem, ha úgy akarnák, akár engedély nélkül is használhatnák a bázisokat.
„Nem voltak barátságosak” – húzta alá Trump hozzátéve, hogy utasította pénzügyminiszterét, Scott Bessentet, hogy „szakítson meg minden ügyletet” Spanyolországgal.
„Fel fogunk függeszteni minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarjuk, hogy bármi közünk legyen Spanyolországhoz” – fogalmazott.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy
Ezzel visszavonta hétfői állítását, miszerint a hadművelet „védekező” jellegű volt, mivel Izrael azt tervezte, hogy lecsap Iránra.
„Miután az elnök úgy döntött, hogy a tárgyalások nem fognak működni, hogy csak ki akartak játszani a tárgyalásokkal és hogy ez egy tarthatatlan fenyegetés, megszületett a döntés a csapásról” – mondta Rubio kedden az újságíróknak. „Ezt mondtam tegnap is” – tette hozzá.
Hamanei keményvonalas fia lehet a következő legfőbb vezető?
Az Irán következő legfelsőbb vezetőjének kiválasztásáért felelős magas rangú egyházi kedden tanácskoztak, és a meggyilkolt volt vezető, Ali Hamenei ajatollah fia egyértelmű esélyesnek tűnik a tanácskozások menetét három iráni tisztviselő szerint – jelentette a New York Times.
A vezetők fontolgatják, hogy már szerda reggel bejelentsék, hogy Mozstaba Hamenei lesz apja utódja, de egyesek fenntartásaikat fejezték ki, attól tartva, hogy ez az Egyesült Államok és Izrael célpontjává teheti őt.
A Szakértők Tanácsaként ismert testület két virtuális ülést tartott, egyet délelőtt, egyet pedig estet. Izrael megtámadott egy épületet Komban, a síita iszlám egyik fő hatalmi központjában, ahol a gyűlésnek ülésezni szokott, de az épület üres volt a Forradalmi Gárdához köthető Farsz hírügynökség szerint. Egy elemző szerint, ha Mozstaba Hameneit választják meg Irán magas rangú vallási vezetői, az a keményvonalasok győzelmét jelentheti.
Ugyanakkor szerdán Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter leszögezte: bárki, akit a meggyilkolt Ali Hamenei helyébe kinevez az iráni terrorista rezsim, legitim célponttá válik.
Közben kiderült:
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a brit királyi haditengerészet a Dragon nevű, Type 45 típusjelű rombolót vezényli a térségbe két Wildcat típusú helikopterrel együtt a helyi brit védelmi kapacitás erősítése végett.
A tárca bejelentése előtt Keir Starmer brit kormányfő telefonon tárgyalt Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnökkel, akivel közölte a brit haditengerészeti erősítés kivezényléséről szóló döntést.
Ennek előzményeként Irán a hétvégén két dróntámadást is végrehajtott a ciprusi Akrotíriben működő brit légitámaszpont – a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb térségi támaszpontja – ellen.
Akrotíri szuverén brit felségterületnek számít, így Irán az itt működő brit támaszpont elleni dróntámadással példátlan módon gyakorlatilag közvetlenül Nagy-Britannia ellen hajtott végre fegyveres katonai akciót.
London azonban nem indított katonai válaszcsapást, és Keir Starmer miniszterelnök az elmúlt napokban többször is leszögezte, hogy a brit fegyveres erők nem vesznek részt az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletekben.
A londoni védelmi tárca ugyanakkor a Dragon romboló és a Wildcat helikopterek kivezényléséről szóló kedd esti tájékoztatásában közölte: a brit fegyveres erők az elmúlt 24 órában számos drónt lelőttek a térségben.
A minisztérium szerint a brit királyi légierő (RAF) F-35B típusú harci repülőgépei Jordánia légterében lőttek le drónokat.
A tárca kiemeli, most
A brit védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint egy brit drónelhárító egység az iraki légtérben is „semlegesített” olyan drónokat, amelyek a koalíciós erők állásai felé tartottak, az RAF egyik Typhoon típusú repülőgépe pedig rakétával lőtt le iráni drónt, amely Katar felé haladt.
A tárca ismertetése szerint a Ciprus térségébe vezényelt Dragon rombolót Sea Viper típusú rakétarendszerrel látták el, amely nem egészen tíz másodperc alatt nyolc rakétát tud indítani, és egyszerre 16 rakéta irányítására képes.
A haditengerészet Wildcat helikoptereit kifejezetten drónok megsemmisítésére kifejlesztett Martlet rakétákkal szerelték fel.
Eközben
A Közel-Keleten kialakult helyzet miatt a francia országos televíziók élő adásában elmondott beszédében a köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság „veszélyes nukleáris programot és példátlan ballisztikus képességeket fejlesztett ki, felfegyverezte és finanszírozta a szomszédos országokban működő terrorcsoportokat” Libanonban, Jemenben és Irakban, valamint „januárban ismételten parancsot adott ki a saját népe lövetésére”.
„Az Egyesült Államok és Izrael úgy döntöttek, hogy katonai műveleteket indítanak, amelyek a nemzetközi jogot megkerülve zajlanak, amit nem tudunk helyeselni. A történelem ugyanakkor nem síratja meg a saját népük hóhérait. Egyetlenegyet sem fogunk sajnálni” – tette hozzá.
„Németországgal és az Egyesült Királysággal együtt egyértelműen kijelentettük, hogy a lehető leghamarabb kívánatos a légicsapások befejezése, és hogy a térségben tartós béke csak a diplomáciai tárgyalások újraindításával érhető el” – emlékeztett Emmanuel Macron, aki szerint az iráni népnek „szabadon kell döntenie a sorsáról”.
A francia elnök jelezte, hogy
Bejelentette a nagykövetségek megerősítését is a térség országaiban, amelyekben mintegy 400 ezer francia állampolgár tartózkodik.
Elmondta, hogy Franciaország megszervezi azok hazatérését, akik ezt kérik, kezdve a leginkább rászorulókkal.
„A két első járat már ma este megérkezik Párizsba” – mondta Emmanuel Macron.
A ciprusi brit támaszpont ellen végrehajtott dróntámadás nyomán a köztársasági elnök megerősítette, hogy
Az államfő elrendelte a Charles-de-Gaulle repülőgép-hordozó átirányását is a Földközi-tengerre, a konfliktus nemzetközi kereskedelemre gyakorolt következményeire hivatkozva.
Jelezte, hogy szeretne egy koalíciót létrehozni annak érdekében, hogy összegyűjtsék az eszközöket, „beleértve a katonaiakat”, a „világgazdaság számára létfontosságú tengeri útvonalak” biztosítására.
„A Hormuzi-szoros jelenleg gyakorlatilag zárva van, és ezen a szoroson keresztül halad át a világ olaj- és cseppfolyósított földgázának körülbelül 20 százaléka. A Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger is feszültség alatt áll és fenyegetve van” – hangsúlyozta az elnök.
– tette hozzá.
Emmanuel Macron szerint egy izraeli szárazföldi művelet Libanonban „veszélyes eszkaláció és stratégiai hiba” lenne, miközben úgy vélekedett, hogy a Hezbollah „nagy hibát” követett el, amikor elsőként csapást mért Izraelre.
„Az utóbbi órákban a háború Libanonra is kiterjedt, ahol a Hezbollah súlyos hibát követett el, amikor megtámadta Izraelt és veszélybe sodorta a libanoniakat” – mondta. „Izrael szárazföldi hadműveletet tervez: ez is veszélyes eszkaláció és stratégiai hiba lenne” – tette hozzá, felszólítva a zsidó államot, hogy „tartsa tiszteletben Libanon területét és integritását”.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Közben moszkvai diplomáciai tárca közölte: a közel-keleti válságról tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter.
A felek
Hangsúlyozták, hogy az ilyen cselekmények aláássák a nemzetközi jog alapvető normáit, és súlyos következményekkel járnak az egész Közel-Keletre nézve. Ezt az álláspontot Oroszország állandó képviselője egyértelműen megerősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Lavrov megerősítette, hogy Moszkva kiáll a feszültség csökkentése, az erőszak elutasítása és a konfliktus politikai-diplomáciai rendezése mellett, és Oroszország kész mindent megtenni ennek érdekében.
Hangsúlyozta, hogy prioritást kell kapniuk a békés lakosság és a polgári infrastruktúra biztonságát biztosító intézkedések meghozatalának.
Washington: Irán 11 atombombát tudott volna építeni
A Trump-adminisztráció azt állítja, hogy Irán a háború kezdetén „11 bombának megfelelő” mennyiségű dúsított uránnal rendelkezett, és akár egy hét alatt fegyverminőségű nukleáris anyaggá alakíthatta volna azt – közölték a Trump-adminisztráció magas rangú tisztviselői.
Kedden egy újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésben a tisztviselők elmondták, hogy Irán készlete 10 000 kg dúsított uránból áll, amelyből nagyjából 460 kg 60 százalékos dúsítású volt.
Ezt az anyagot „egy hét és tíz nap között” feldúsíthatták volna a fegyverminőségűnek tartott 90 százalékos küszöbértékre – mondta egy tisztviselő.
A tisztviselők szerint Irán fegyver „borításokat” és „detonátorokat” is tesztelt, amelyek az amerikai tisztviselők szerint bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy Teherán képes lett volna gyorsan fegyverminőségű uránt előállítani, és azt az ellenségei ellen felhasználható fegyverré alakítani.
A tájékoztatás a háború kezdete óta a legrészletesebb beszámolót nyújtja a kormányzatnak az iráni nukleáris programról alkotott értékeléséről.
Donald Trump amerikai elnök és más magas rangú kormányzati tisztviselők azt állítják, hogy a háborúra Irán nukleáris fegyverek fejlesztésére való képességének megszüntetéséhez van szükség.
Trump többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államok tavalyi Irán elleni csapásai „megsemmisítették” az ország nukleáris programját.
Ugyanakkor mindhárom telephelyen még mindig van dúsított nukleáris anyag – mondta szerdán egy magas rangú kormányzati tisztviselő.
Rafael Grossi: nincs bizonyíték arra, hogy Irán atombombát építene
Nincs bizonyíték arra, hogy Irán atombombát építene – jelentette ki kedden Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az X-en.
„Irán nukleáris programjáról szóló jelentéseimben nagyon egyértelmű és következetes voltam: bár nincs bizonyíték arra, hogy Irán atombombát épít, az ország nagy mennyiségű, majdnem fegyverépítésre alkalmas szintre dúsított uránkészlete és az, hogy megtagadja a teljes hozzáférést az ellenőreimnek, komoly aggodalomra ad okot. Ezen okok miatt korábbi jelentéseimben jeleztem, hogy amíg Irán nem működik közre a NAÜ-vel a biztosítékokat illető kérdések megoldásában, az ügynökség nem lesz abban a helyzetben, hogy szavatolni tudja, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál” – írta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!