Ajánlat. Zelenszkij ukrán elnök Patriot légvédelmi rendszereket kérne ukrán drónokért cserében
Fotó: Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
2026. március 04., 09:292026. március 04., 09:29
Zelenszkij rendszeresen kér Patriotokat az Ukrajnát támogató országoktól.
Ukrajnában súlyos hiány van a PAC-3 rakétákból, amelyeket Oroszország gyakori ballisztikus rakétatámadásai elleni védelemre használnak.
Ezzel szemben az amerikai erőket és szövetségeseiket a Közel-Keleten a hétvégi amerikai-izraeli támadások után heves, Sahid drónokkal végrehajtott támadások érték, és
„Természetesen ez mindenki számára az első számú kérdés – hogyan lehet megvédeni az eget” – mondta Zelenszkij egy sajtótájékoztatón.
Zelenszkij megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és más országok rendelkeznek Patriot elfogó rakétákkal.
„De vajon ez védelmet nyújt a több száz Sahid ellen? Nem, és nekünk hiányunk van PAC-3-asokból” – mondta.
„Ha nekünk adják őket, mi cserébe elfogó drónokat adunk nekik. Ez egyenlő csere” – mondta.
– mondta Jurij Ihnat, a légierő kommunikációs osztályának vezetője hétfőn az RBC Ukraine-nak adott interjúban.
Közben
„Oroszország itt időt akar nyerni, és ezzel az amerikai elnök akaratával is ellentétesen cselekszik. A mai tárgyalásokon felszólítottam a Moszkvára gyakorolt nyomás növelésére” – mondta Merz újságíróknak.
A kancellár kitért az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti háromoldalú béketárgyalásokra is, hangsúlyozva, hogy Európát be kell vonni minden rendezési folyamatba.
„Nem vagyunk hajlandók elfogadni egy olyan megállapodást, amelyet a fejünk felett tárgyalnak meg” – mondta.
Trumppal folytatott beszélgetése során
Trump állítólag azt mondta Merznek, hogy az orosz–ukrán béke közvetítése továbbra is „nagyon fontos” prioritásai között szerepel. Biztosnak mutatkozott abban is, hogy az Egyesült Államoknak elegendő lőszer áll rendelkezésére mind az Irán elleni harc, mind az Ukrajnát támogató európai partnerek ellátása érdekében.
Közben több sajtóorgánum is arról számolt be kedden, hogy
A Reuters saját forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok, az EU és az Egyesült Királyság által szankcionált hajó Málta partjainál gyulladt ki, míg más médiaorgánumok szerint Líbia partjainak közelében.
A közösségi médiára feltöltött fotókon és videókon jókora lángok láthatók a hajón.
A Reuters a máltai fegyveres erőkrehivatkozva arról számolt be, hogy a legénységet biztonságban találták meg egy mentőcsónakban Líbia kutató-mentő zónájában.
Egy forrás a Reutersnek azt mondta, hogy
Az ukrán hadsereg még nem kommentálta a jelentéseket.
A hajó feltehetően Oroszország úgynevezett „árnyékflottájának” része, amely olyan tankerekből áll, amelyek átláthatatlan tulajdonosi viszonyokkal, más ország zászlaja alatt és szabálytalan szállítási gyakorlatokkal szállítják az orosz olajat a nyugati korlátozások ellenére.
Mint ismeretes, Kijev tovább fokozza hadjáratá az orosz olaj- és gázinfrastruktúra ellen, amely Moszkva bevételeinek egyik legfontosabb forrása, és hozzájárul Ukrajna teljes körű inváziójához.
Közben
A tájékoztatás szerint a két vezető megbeszélésének középpontjában az Ukrajnának szánt támogatási hitel mielőbbi elfogadása, valamint az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag véglegesítése állt.
Egyetértettek abban, hogy „közös prioritás a döntések gyors lezárása és a támogatási mechanizmusok hatékony végrehajtása”.
A felek áttekintették a közel-keleti fejlemények tágabb hatásait is, különös tekintettel az energiaárak alakulására, az energiaellátás biztonságára, valamint a sürgősen szükséges védelmi eszközök és alapanyagok rendelkezésre állására.
A közlemény szerint
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Vitalij Klicskónak, Kijev polgármesterének a hatályos jogszabályok keretein belül felelnie kell az energiaválság következményeiért az ukrán fővárosban, mert az nem volt felkészülve erre a helyzetre.
„Milyen felelősségre vonás lesz? A hatályos jogszabályok keretein belül” – hangoztatta Zelenszkij újságíróknak válaszolva arra a kérdésre, hogy milyen felelősségre vonás várhat a város hatóságaira és személyesen a polgármesterre. Az ukrán elnökkel készült videót a Novini.LIVE ukrán műsorszolgáltató tette közzé.
Az ukrán fővárosban és térségében 2025 végén jelentkeztek az energiaellátásával kapcsolatos gondok az energetikai létesítményekben az orosz bombázás nyomán keletkezett jelentős károk miatt.
Szemtanúk szerint áramszolgáltatás napi két-három órán át volt a fővárosban, fennakadások voltak a távhő- és az ivóvízszolgáltatással is. A helyi sajtóban felvételek jelentek meg befagyott távhővezetékekről. Egy sor üzlet kénytelen volt bezárni, a még működő bevásárlóközpontok előtt pedig hosszú sorok alakultak ki.
Zelenszkij a kialakult helyzettel kapcsolatban többször a város vezetését hibáztatta, amiért szerinte nem készítették fel a körülményekre az infrastruktúrát.
Klicsko ugyanakkor az ország vezetését tette felelőssé, amiért a város nem kap megfelelő pénzügyi forrásokat és támogatást.
A kijevi polgármester, akit néhány éve még Zelenszkij kihívójaként tartottak számon egy lehetséges elnökválasztáson, rendszeresen azzal vádolja az ország hatóságait, hogy megpróbálják magukhoz ragadni a helyi önkormányzatok jogait.
Kijev elutasította a Barátság-kőolajvezeték uniós ellenőrzését
Kijev elutasította a Barátság-kőolajvezeték uniós ellenőrzését, pedig közelmúltbeli kijevi látogatásán Ursula von der Leyen és António Costa, az Európai Tanács elnöke is kérte az ukrán vezetést, hogy tegye lehetővé a vezetéket ért károk független felmérését – írta kedd este a Financial Times című brit lap.
A cikk szerint vezető uniós illetékesek is sürgetik Ukrajnát, hogy tegye lehetővé a Barátság-kőolajvezeték ellenőrzését. Uniós diplomatákra és tisztviselőkre hivatkozva a lap azt írta, hogy az Európai Bizottság és több olyan EU-tagállam kormánya is az ellenőrző látogatás engedélyezésére kérte Kijevet, amely hagyományosan Ukrajna pártját fogja.
Két forrás azt is mondta, hogy közelmúltbeli kijevi látogatásán Ursula von der Leyen és António Costa, az Európai Tanács elnöke is kérte az ukrán vezetést, hogy tegye lehetővé a vezetéket ért károk független felmérését, de Kijev ezt biztonsági okokra hivatkozva elutasította.
Egy magas rangú uniós diplomata szerint Kijev „öngólt lőtt” azzal, hogy ürügyet adott Magyarországnak az uniós hitel blokkolására. A diplomata azt közölte: nem tudják megmondani, van-e kár vagy sem.
„Nagyon egyszerű módjai vannak ennek dokumentálására és annak bizonyítására, hogy keményen dolgoznak a helyreállításon. Nem tették meg” – jegyezte meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök közlése szerint az Egyesült Államok a tengeri blokád részeként elfogott egy iráni lobogó alatt közlekedő teherhajót a Perzsa-öbölben.
Ukrajna már hétfőn helyreállítaná az olajszállítást, de a magyar kormány álláspontja változatlan: ha van olaj, van pénz – közölte Orbán Viktor hivatalban lévő magyar miniszterelnök vasárnap délután a Facebook-oldalán.
Legalább nyolc, 1 és 14 év közötti gyermek halt meg egy lövöldözésben Louisianában vasárnap délutánig bezárólag. A támadót szintén lelőtték a rendőrök – írta a hirado.hu.
„Sok hiba, bűn és árulás történt, sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk” – írta Kocsis Máté, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője vasárnap a Facebookon a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó választási eredmény okait elemző posztjában.
Az Egyesült Államok küldöttsége hétfőn ismét Pakisztánban lesz, hogy személyesen tárgyaljon Irán képviselőivel – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap internetes közösségi oldalán.
Az Európai Bizottság szerint több kérdésben sürgető az előrelépés a hamarosan hivatalba lépő új magyar kormánnyal közöse, legyen szó az ukrajnai hitelről vagy a helyreállítási forrásokról.
A Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte – írta a hirado.hu a a profile.ru oldalra hivatkozva.
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.
A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!