Premier a csíkszeredai kutatók felfedezése

A Máthé István oktató vezetésével végzett mikrobiológiai kutatások során kimutatott új fajokat leíró tanulmányhoz szükséges széles körű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem és Táncsics András, a gödöllői Szent István Egyetem mikrobiológusa irányította. Mindkét baktériumfajt nemzetközi törzsgyűjteményekbe helyezték el, így az érdeklődő kutatók számára hozzáférhetők.

Az egyik baktériumfajt a szovátai Medve-tóból izolálták, amely a Rhodococcus sovatensis latin nevet kapta – sovatensis név a származási helyre, Szovátára utal. A másik fajt, a Rufibacter quisquiliarumot a cekendi hulladéklerakó csurgalékvizéből tenyésztették ki, a quisquiliarum latinul hulladékból származót jelent. A Rhodococcus nemzetség 58 fajt számlál, amelyek széles körben elterjedtek a környezetben (a talajban és vizekben), és sokféle szerves anyagot képesek lebontani. Így egyes képviselőiket gyakran használják a környezeti biotechnológiában szénhidrogénekkel, így például kőolajszármazékokkal szennyezett talajok, talajvizek megtisztítására, vagy üzemanyagok biológiai úton történő kénmentesítésére. A kutatók eddigi vizsgálatai alapján elmondható, hogy az izolált baktériumtörzs rendelkezik egyes szénhidrogének bontásához szükséges enzimkészlettel, és tervezik folytatni a baktérium kármentesítésben történő felhasználhatóságának a vizsgálatát.

A Rufibacter nemzetséget 2012-ben fedezték fel, jelenleg 7 faj tartozik ide, többségük talajból származik. Egyes fajokról kimutatták, hogy jó ellenálló képességgel rendelkeznek UV- és radioaktív sugárzással szemben. Az általuk izolált törzs jó szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó-képességgel rendelkezik, így szerepet játszik a csurgalékvíz tisztításában. Világszerte mintegy 12 000 baktériumfajt tartanak számon, de a szakemberek úgy vélik, hogy a Földön élő baktériumok döntő többsége (99%-a) jelenleg ismeretlen, és csupán genetikai „ujjlenyomataik\" alapján sejtik ezeknek a mikrobáknak a létezését. A tudósok állítása szerint egy baktériumfajt akkor lehet leírni és behatóbban tanulmányozni, ha sikerül laboratóriumi tenyészetben szaporítani. Ám a baktériumok nagy részét nem sikerül laboratóriumban, úgynevezett táptalajokon szaporítani, mivel nehéz lemásolni a természetes élőhelyükön uralkodó körülményeket.

Az Erdélyben lévő különleges vizes élőhelyek mikrobiális sokszínűségének kutatása során egyedi táptalajokat fejlesztettek, és Romániában először alkalmazták a baktériumcsapdázásnak is nevezett tenyésztési technikát. Ennek a lényege, hogy egy szilárd hordozót – a porózus poliur-etán (PUR)-habot – egyedi táptalajjal itatnak át, majd belelógatják a vizsgált vízi élőhelybe, és több hétig ott tartják. Ezen idő alatt egyes mikrobák elszaporodhatnak, majd utána ezeket laboratóriumba szállítják, és minél több baktériumot próbálnak tiszta tenyészetbe vonni.

Az elmúlt 8 évben körülbelül 700 baktériumtörzset izoláltak a Sapientia EMTE csíkszeredai mikrobiológiai laboratóriumában, amelyek közül mintegy húsz új baktériumfaj-jelölt. Párhuzamosan több új baktériumfaj tanulmányozását is elkezdték, de eddig csupán az említett kettőt sikerült leírniuk, és az elkészült tanulmányokat nemzetközi szakmai folyóiratokban közölniük. Korábban Romániából 3 új baktériumfaj került leírásra: egy faj (Haloferax prahovense) a Prahova megyei Telega-tóból, míg a másik kettő (Methanobacterium movilense, Methanosarcina spelaei) a Konstanca megyei Movile-barlangból származik.