
Fotó: Végh Balázs
2010. április 01., 09:042010. április 01., 09:04
Szatmárnémeti egyik központi kisállat-kereskedésében 30 lejért kínálják az egyre népszerűbb élő húsvéti nyulat. „Eddig két nap hoztunk néhány darab, két hónapos, 800 grammos kisnyulat, de azonnal elkeltek.
Ma újratöltöttük a készleteinket, mert sokan érdeklődnek a kis ünnepi kedvencek iránt, és ha igény van rá, rendelésre is szállítunk állatokat” – mesélte tegnap lapunknak Hudac Odetta, a kereskedés üzletvezetője. A szatmári boltban ünnepek után fél áron visszaveszik a megunt kisállatokat. „Egyébként nagyobb méretű csincsillafajtáról van szó, amely egyedei maximum 3 kilósra nőnek meg, így a lakásban, terráriumban is nyugodtan felnevelhetőek. Ezeket kifejezetten húsvétkor kínáljuk, évközben nem keresik őket, olyankor csak a díszállatként számon tartott törpenyulakat áruljuk” – részletezte Hudac, aki szerint a húsvéti nyulacskák közül a fehér szőrű, piros szemű egyedek a legkelendőbbek.
Nem tapasztalható különösebb érdeklődés a tipikusan nyugat-európai húsvéti szokáshoz tartozó nyuszivásárlás iránt Csíkszeredában. A városban fellelhető kisállat-kereskedések eladói szerint az elmúlt néhány napban mindössze 3-4 füles talált gazdára. „Máig nem volt sok érdeklődő a nyulak iránt, noha még számítunk rájuk, hiszen van néhány nap húsvétig. Az viszont biztos, hogy közel sem olyan népszerű szokás ez itt, mint a nyugati országokban” – mondta Rancz Erika, egy csíkszeredai kisállat-kereskedés eladója.
| A húsvéti nyúl vagy húsvéti nyuszi a húsvét ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás, ajándékot hoz nekik. Tipikusan nyugat-európai hagyomány, azonban a kontinens keleti felében, így a magyar nyelvterületen is régi tradíció. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat. Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket. A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládényúl és -tojás, valamint a plüssnyulak. Magyar nyelvterületen a húsvéti locsolóversek gyakori szereplője. A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hoszszabb. A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket. Forrás: Wikipédia |
A boltokban dolgozók szerint azonban gyakran előfordul, hogy az ünnep lejártával visszakerülnek az állatkák az üzletbe, hiszen a gyerekek, akik ajándékba kapják a nyuszikat, képtelenek gondoskodni róluk. Egy fiatal hölgy épp ottjártunkkor vásárolt nyuszit. Mint lapunknak elmondta, tartott már nyulat korábban is, azonban mivel az elpusztult, pótolni szeretné a hiányát. „Szeretem a nyuszikat, és ez a kis állatka most meglepetés lesz az egész családnak, többek között húsvét alkalmából” – fejtette ki Ileana Bianca.
Gyergyószentmiklós kisállat-kereskedésében is megjelentek a húsvéti eladásra szánt oroszlánfejű törpenyulak. A kistestű, mindössze 1-1,5 kilós fehér nyuszikákat 55 lejért vihetik haza a hobbitartásra berendezkedett érdeklődők. Cseh Ferenc kisállat-kereskedő szerint egyébként az utóbbi években nagyon megcsappant az érdeklődés a kisállatok iránt.
„A fiatal generáció inkább a számítógép felé fordult, kevesen vállalják azt a kötöttséget és felelősséget, ami az állattartással jár” – fejtegette a kereskedő, hozzáfűzve, hogy nemegyszer tapasztalták, hogy a különféle alkalmakra ajándékba vásárolt kisállatot két-három hét múlva megunta a tulajdonosa, és visszavitte az üzletbe.
A sepsiszentgyörgyi Korall kisállat-kereskedésben mindössze egy fekete nyuszi árválkodott, ötven lejért kínálták eladásra. Az üzletvezető kérésünkre elmondta, nem foglalkoznak a húsvéti nyuszikkal, mert minden évben négyet-ötöt adnak csak el, nincs rá kereslet. Az emberek inkább kérnek egyet ismerőseiktől, majd egy-két nap után visszaviszik a gazdához, de leggyakrabban csak elviszik a gyereket nyuszisimogatásra. Húsvéti nyulakat simogatni idén a tanulók házánál is lehet, április 3-án, szombaton 10 és 14 óra között nyuszik és bárányok várják a kíváncsi gyerekeket.
Minden valószínűség szerint nem kapnak élő nyuszit ajándékba a székelyudvarhelyi gyerekek sem, ugyanis a kisállat-kereskedések nem forgalmaznak nyulakat. „A dísznyúl nagyon drága, 80–100 lejbe kerül. Egyszerűen nem éri meg forgalmazni” – mondta Benkő Zsolt kereskedő.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.