
Fotó: Végh Balázs
2010. április 01., 09:042010. április 01., 09:04
Szatmárnémeti egyik központi kisállat-kereskedésében 30 lejért kínálják az egyre népszerűbb élő húsvéti nyulat. „Eddig két nap hoztunk néhány darab, két hónapos, 800 grammos kisnyulat, de azonnal elkeltek.
Ma újratöltöttük a készleteinket, mert sokan érdeklődnek a kis ünnepi kedvencek iránt, és ha igény van rá, rendelésre is szállítunk állatokat” – mesélte tegnap lapunknak Hudac Odetta, a kereskedés üzletvezetője. A szatmári boltban ünnepek után fél áron visszaveszik a megunt kisállatokat. „Egyébként nagyobb méretű csincsillafajtáról van szó, amely egyedei maximum 3 kilósra nőnek meg, így a lakásban, terráriumban is nyugodtan felnevelhetőek. Ezeket kifejezetten húsvétkor kínáljuk, évközben nem keresik őket, olyankor csak a díszállatként számon tartott törpenyulakat áruljuk” – részletezte Hudac, aki szerint a húsvéti nyulacskák közül a fehér szőrű, piros szemű egyedek a legkelendőbbek.
Nem tapasztalható különösebb érdeklődés a tipikusan nyugat-európai húsvéti szokáshoz tartozó nyuszivásárlás iránt Csíkszeredában. A városban fellelhető kisállat-kereskedések eladói szerint az elmúlt néhány napban mindössze 3-4 füles talált gazdára. „Máig nem volt sok érdeklődő a nyulak iránt, noha még számítunk rájuk, hiszen van néhány nap húsvétig. Az viszont biztos, hogy közel sem olyan népszerű szokás ez itt, mint a nyugati országokban” – mondta Rancz Erika, egy csíkszeredai kisállat-kereskedés eladója.
| A húsvéti nyúl vagy húsvéti nyuszi a húsvét ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás, ajándékot hoz nekik. Tipikusan nyugat-európai hagyomány, azonban a kontinens keleti felében, így a magyar nyelvterületen is régi tradíció. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat. Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket. A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládényúl és -tojás, valamint a plüssnyulak. Magyar nyelvterületen a húsvéti locsolóversek gyakori szereplője. A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hoszszabb. A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket. Forrás: Wikipédia |
A boltokban dolgozók szerint azonban gyakran előfordul, hogy az ünnep lejártával visszakerülnek az állatkák az üzletbe, hiszen a gyerekek, akik ajándékba kapják a nyuszikat, képtelenek gondoskodni róluk. Egy fiatal hölgy épp ottjártunkkor vásárolt nyuszit. Mint lapunknak elmondta, tartott már nyulat korábban is, azonban mivel az elpusztult, pótolni szeretné a hiányát. „Szeretem a nyuszikat, és ez a kis állatka most meglepetés lesz az egész családnak, többek között húsvét alkalmából” – fejtette ki Ileana Bianca.
Gyergyószentmiklós kisállat-kereskedésében is megjelentek a húsvéti eladásra szánt oroszlánfejű törpenyulak. A kistestű, mindössze 1-1,5 kilós fehér nyuszikákat 55 lejért vihetik haza a hobbitartásra berendezkedett érdeklődők. Cseh Ferenc kisállat-kereskedő szerint egyébként az utóbbi években nagyon megcsappant az érdeklődés a kisállatok iránt.
„A fiatal generáció inkább a számítógép felé fordult, kevesen vállalják azt a kötöttséget és felelősséget, ami az állattartással jár” – fejtegette a kereskedő, hozzáfűzve, hogy nemegyszer tapasztalták, hogy a különféle alkalmakra ajándékba vásárolt kisállatot két-három hét múlva megunta a tulajdonosa, és visszavitte az üzletbe.
A sepsiszentgyörgyi Korall kisállat-kereskedésben mindössze egy fekete nyuszi árválkodott, ötven lejért kínálták eladásra. Az üzletvezető kérésünkre elmondta, nem foglalkoznak a húsvéti nyuszikkal, mert minden évben négyet-ötöt adnak csak el, nincs rá kereslet. Az emberek inkább kérnek egyet ismerőseiktől, majd egy-két nap után visszaviszik a gazdához, de leggyakrabban csak elviszik a gyereket nyuszisimogatásra. Húsvéti nyulakat simogatni idén a tanulók házánál is lehet, április 3-án, szombaton 10 és 14 óra között nyuszik és bárányok várják a kíváncsi gyerekeket.
Minden valószínűség szerint nem kapnak élő nyuszit ajándékba a székelyudvarhelyi gyerekek sem, ugyanis a kisállat-kereskedések nem forgalmaznak nyulakat. „A dísznyúl nagyon drága, 80–100 lejbe kerül. Egyszerűen nem éri meg forgalmazni” – mondta Benkő Zsolt kereskedő.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.