Gondozójuknak is nehezen sikerül megközelíteni a félénk állatokat a nyárádszentsimoni menhelyen
Fotó: Szucher Ervin
Egyre több vándormadár marad itthon a téli időszakra, az egyedek nagy része egészségi okok miatt nem repül el melegebb országokba. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyárádszentsimoni menhelyén idén is négy gólyát etetnek és részesítenek állatorvosi ellátásban – mondták el lapunknak az egyesület munkatársai.
2021. december 12., 15:022021. december 12., 15:02
A tavaly télen kilenc, az idén eddig négy gólya került a nyárádszentsimoni madármenhelyre. A székelyföldi kis faluban telelő gólyák egészen jól alkalmazkodtak az időjárási viszontagságokhoz. Ebben a madárvédelemmel és -kutatással foglalkozó marosvásárhelyi Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai is jelentős szerepet játszottak. Ők voltak azok, akik befogták, gyűrűzték és a Nyárádszereda közelében kialakított menhelyükre szállították a Székelyföldön rekedt madarakat.
Az Erdélyben maradt gólyák között vannak egészséges példányok is, a madarászok véleménye szerint az aránylag kellemes őszi napok tartották őket vissza. A Milvus Csoport munkatársa, Vízi Júlia elmondta, hogy számos telefonos bejelentést kapnak, amelyben a lakók a mezőn maradt gólyák jelenlétéről értesítik őket. A befogott gólyák állatorvosi ellátásáról, több hónapos gondozásáról, etetéséről szintén a Milvus gondoskodik.
Szabó Imre Tibor nyárádszentsimoni lakos 2006-ban vállalta el az állatgondozást. Egy életen át bútorasztalosként dolgozott a mintegy tíz kilométerre fekvő Nyárádszeredában. Amikor a madárvédők megkeresték ajánlatukkal, gondolt egy merészet, és otthagyta a Nyárád szövetkezetet. Mint mondja, így legalább nem kell naponta ingáznia, és az állatgondozás mellett lényegesen több időt tölthet saját gazdaságában.
„A lényeg, hogy minél kevesebbet tartózkodjak közöttük. Elvégre vadállatok, és nem túl barátságosak az emberrel. Egyrészt félnek, másrészt, ha veszélyben érzik magukat, a csőrükkel képesek komoly sebet ejteni rajtad” – magyarázza a gondozójuk. Ezért óvatosságra int, amikor belépünk a tágas madárlakra. A négy nagyobb példány és a valószínűleg idén született kisebb madár nem zavartatja magát, nagyjából egymással és a táplálék elfogyasztásával van elfoglalva. Egy-két méternél Imre bácsinak sem sikerül megközelítenie őket. A gólyákat nem csak bentről, a kerítésen kívülről sem közelítették sokan. Szerencsére az idén a medve sem látogatta a menhelyet, a környéken felbukkanó néhány példány beérte a kukoricás és a szilvafák dézsmálásával – mondta a gondozó. Hozzátette,
Egyébként nem csak gólyák, hanem egyre több vándormadár, például a sirály és a vadkacsa telel Romániában. A Duna-deltában még december elején is látni kormoránokat, de az erdélyi nagyvárosok folyóiban is sok a sirály meg a vadkacsa. A ornitológusok szerint a madarak azért húzódnak meg az urbánus települések vizeiben, mert itt télen is könnyen jutnak élelemhez.
A madarak a legsérülékenyebbek, hiszen életmódjuk miatt őket érheti legkönnyebben baleset (ablaknak ütköznek, macskák áldozatává válnak, autók ütik el, áramütés éri a középfeszültségű vezetékeken). Legtöbbjüknek lenne esélye a túlélésre, ha idejében eljutna egy megfelelő kezelő központhoz. A legtöbb állatorvos nem rendelkezik a megfelelő felkészültséggel ahhoz, hogy segíthessen a sérült vadállatokon.
A Milvus Csoport vadon élő állatokat segítő rehabilitációs központja már több éve működik Marosvásárhelyen és Nyárádszentsimonban. Az ide bekerült sérült állatokat a Vets4Wild szakemberei szakszerű állatorvosi ellátásban részesítik, majd felépülésük után visszajuttatják a természetbe.
Az állatvédő tevékenységen kívül a Milvus Csoport rendszeresen szervez a madár- és állatvédelemhez kapcsolódó foglalkozásokat óvodás és iskolás korú gyermekek számára is. Az elmúlt másfél évben azonban a világjárvány szinte teljesen ellehetetlenítette az óvodás és iskolás korú gyermekek nyárádszentsimoni kirándulásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!